„ Amit fel lehet találni, azt már mind feltalálták.” Charles H. Duell, az amerikai találmányi hivatal vezetője 1899.
Vagy mégsem?
Hírek, érdekességek a tudomány és a technika világából, avagy hol is tartunk a fejlődésben.
JANKA_9:
Sziasztok!
A The Explorer magazin következő számában R2 lesz a főtéma, akit érdekel, biztos sok új... (2011.04.14. 14:07)A nap videója: Robonaut2
Bolygók és csillagok születésének soha nem látott részletei, a legősibb galaxisok kölcsönhatásai és a legelső csillagok felragyogása: néhány azokból az izgalmas célpontokból, amelyekre a 2015-ben felbocsátandó, minden korábbinál nagyobb űrtávcső vadászik. A várható látványt szimulációkon már most megtekinthetjük.
Sok asztrofizika egy kis Hollywooddal fűszerezve - így lehetne jellemezni azokat a tudományos kisfilmeket, amelyeken azt mutatják be, mit örökíthet meg az öt év múlva startoló, minden korábbinál nagyobb teljesítőképességű James Webb-űrtávcső. A 6,5 méter tükörátmérőjű műszertől újabb csillagászati forradalmat várnak a szakemberek. A minden korábbinál nagyobb űrtávcső a kiöregedett Hubble-t fogja váltani 2015-ben, és elődjéhez hasonlóan új távlatokat nyithat a csillagászati megfigyelésekben. A korábban becsült 4 helyett 6,5 milliárd dolláros költségvetésű műszer a várakozások szerint az Univerzum legmélyebb titkaiba enged majd bepillantást.
Az infravörös tartományban üzemelő műszer az L2 jelű Lagrange-pontban helyezkedik majd el, a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Nappal ellentétes irányban. Innen végzi majd megfigyeléseit legalább egy éven keresztül, és bolygónknak csak az éjszakai oldalát, a Holdnak pedig csak egy keskeny sarlóját láthatja majd. Ám nem is otthonunkat, hanem távoli és ősi célpontokat fog tanulmányozni: bolygók keletkezését, az Univerzum legelső csillagait és a galaxisok születését.
A Webb-űrtávcső főtükre nem egy távcsőtubusban helyezkedik majd el, hanem szabadon lesz a világűrben. A Nap erős sugárzása elől egy kinyitható, teniszpálya méretű pajzs védi majd érzékeny műszereit. A teleszkóp tervezésekor komoly számításokat végeztek annak teljesítőképességére - azonban a látványt, amely majd a nagyközönség elé tárul, eddig nem sokan tudták elképzelni.
További érdekességek és videók a Webb távcsőről az origo.hu-n
Milyen irodába lépünk majd be 2020-ban? Milyen lesz az évszázad közepének munkahelye? Bár olvasóink egy része valószínűleg kávét felszolgáló robotokat, hűsítő masszázst adó székeket vagy szimplán négy órás munkanapokat vizionál, mi inkább összegyűjtöttünk pár olyan meglévő koncepciót, amelyeken már valóban dolgoznak. Egy részük egyelőre csupán "nagyot mer álmodni", de vannak valóban elgondolkodtató ötletek is: nézzünk tehát tíz példát a jövő munkahelyére!
iRoda, avagy az ultramobil munkahely | Egyre jobban terjed a távmunka, ami gyakran azzal jár, hogy munkahelyünk valójában a lakás egy erre elkerített része - lenne, ha ki lehetne onnan zárni a macskát, ha lenne elég hely a lakásban, ha nem egy ruhaszárítóval kellene megosztani a kedvenc sarkunkat... Az OfficePod egy 2,1 méteres oldalszélességű, lekerekített élű "munkakocka", amelyet akár a kertbe vagy az erkélyre is kihelyezhetünk: a munkaasztallal, tárolórekeszekkel felszerelt helyen csak mi vagyunk és a számítógép, ha akarjuk, senki sem zavar - és az irodából másodpercek alatt hazaérhetünk. Az Orb nevű megoldást hasonló célkitűzésekkel találták ki tervezői: a kertbe helyezhető "ovális iroda" egyszerre kényelmes, megnyugtató és elszeparált - már csak az a kérdés, kertet is ad-e majd hozzá a forgalmazó...
Hasonló elvek vezérelték Marcus Ward Currant: a dizájner SkyPilot nevű munkahelye nem zárt tér, ám a futurisztikus kinézetű asztal-szék kombináción egy olyan kihajtható felületet találunk, amely egyrészt némi privát teret biztosít, másrészt gyakorlati haszna is van, hiszen kivetítő-felületként is funkcionál: akár videokonferenciákhoz is ideális lehet, mindamellett, hogy kitakarja az iroda többi részét (illetve a többi rész elől minket).
A Knoll A3 megoldás is a kocka-effektus megoldásán kísérletezik: itt félig áttetsző panelek helyettesítik a megszokott falakat, így a fejlesztés egyrészt világos munkahelyeket biztosít, mégis elválaszt a kollégáktól - természetjáró, sátrazó kedvű munkavállalóknak még otthonos érzetet is biztosíthat.
Sétasztal | Fáj a hátam, a munkanap végére elpunnyadok, zsibbadnak a végtagjaim - ismerős tünetek? A WalkStation egy olyan aktív munkaasztal koncepciója, amelyen a gép előtti munkát egy futópaddal kombinálták: ráadásul az érintőképernyőn beállítható sebességfokozatok közül a legnagyobb is körülbelül 3 km/h sebességű gyaloglást tesz lehetővé, tehát tulajdonképpen egy kényelmes séta közben rendezgethetjük kedvenc Excel tábláinkat (khm, gondozhatjuk a veteményest Farmville-ben).
A Globus munkaasztalánál nem mi sétálunk, hanem az asztal halad: a bárhol elhelyezhető kis gömböt szétnyitva egy szék és egy notebook-asztal fogad, amely görgős megoldása miatt bárhová eltolható, így az irodákat bármikor átrendezhetjük, de megbeszéléseket is tarthatunk úgy, hogy csupán egy helyiségbe tologatjuk a megfelelő kollégákat. A legelvetemültebb mozgó irodai koncepció azonban mégis a Scoot, amely egy lábbal hajtós kisbicikli és egy számítógépasztal keveréke: a "jármű" aljába helyezhető a PC vagy a notebook, felső részén érintőképernyőn dolgozhatunk, és közben oda gurulunk, ahol épp szükség van ránk.
Irodai karmester | A Különvélemény (Minority Report) című filmben már megcsodálhattunk egy kifejezetten előremutató ötletet az információs képernyők és a beviteli interfész kapcsolatára. Ezt a kézzel mutogatós, gesztusokon alapuló felületet fejlesztgeti az Oblong Industries: a G-Speak operációs környezetről egy működés közben készített videó is sokat elárul.
Persze míg ez a módszer még erősen béta fázisban van, és ki tudja, mikorra finomodik a mindennapi használatra alkalmassá, két dimenzióban már működik hasonló elgondolás, a Microsoft Surface személyében. Az "interaktív munkaasztal" persze még csillagászati áron érhető el, ám a jövőben az árak csökkenésével és a kapcsolódó technológiák általánossá válásával akár egy hagyományos munkaasztalon (-ban) is felbukkanhat hasonló megoldás, elavulttá téve az egeret és a billentyűzetet.
A legszebb és leglátványosabb ilyen megoldást ráadásul nem irodai koncepcióként vagy megvalósításra váró tervként láthatjuk: a rekordokat döntögető Avatar című filmben szerepelt a munkaasztalok legújabb jövőképe, egy teljesen három dimenziós, minden felületén interaktív felület. A pár évvel ezelőtti, Különvéleményben látott megoldásnak már készül a valós megfelelője, kíváncsiak vagyunk, az Avatar asztalából mikor lesz tényleges fejlesztés.
Közös laboratóriumot létesített az Intel és a Nokia, ahol többek között a mobil háromdimenziós megjelenítés lehetőségeit kutatják.
Az Intel, a Nokia és Oulu város egyeteme hivatalosan megnyitották új Innovációs Központjukat. A közeljövőben 24 fő végez majd itt kutatómunkát az Intel Labs európai hálózatának legfrissebb műhelyében. A laboratórium kezdetben olyan felhasználási modellek után kutat, amelyek a mobileszközök villámgyorsan fejlődő képességeit használhatnák ki. Az olyan felhasználói felületek, amelyek jobban hasonlítanak fizikai valóságban tapasztalt interakciókra, természetesebb és ösztönösebb használatot eredményezhetnek, pont úgy, ahogyan az új játékok és filmek még intenzívebb élményt adnak az élethű 3D-grafika révén. Az Intel és Nokia korábban bejelentett MeeGo nyílt forráskódú platform projektjének mintegy folytatása az új laboratórium tevékenysége, így az itt végzett kutatási tevékenység nagy része szintén nyílt forrású lesz.
A kutatás másik potenciális iránya azokat a technológiákat vizsgálja, amelyek segítségével a beszélgetőtárs 3D-s hologramja jelenik meg a kijelzőn beszélgetés közben – ami egyelőre még csak a sci-fikben lehetséges. „A háromdimenziós technológia nagy változásokat hozhat a mobilhasználati szokásokban, hiszen még inkább fokozza majd a felhasználói élményt.
Az Intel és Nokia közös laboratóriuma Oulu kutató közösségének háromdimenziós felülettel kapcsolatos szakértelmére támaszkodik, és a későbbiekben fontos alapköveit tesszük itt le a jövő mobil használati szokásainak fejlesztéseinek.” – mondta Rich Green, a Nokia alelnöke és műszaki vezérigazgatója.
A laboratórium az oului egyetem ’Internet Excellence’ központjában kap helyet, és szorosan együtt fog működni az ’Oulu Urban Living Labs’ szervezettel, amely kiváló környezetet biztosít a szenzoros kutatásokhoz, valamint a technológiai és társadalmi fejlesztések kísérleteihez és teszteléshez is. Az Intel - Nokia Innovációs Központ azt az iparág és egyetem közötti együttműködési modellt követi, amely már sikeresnek bizonyult az Intel Labs Barcelona és a katalán Műszaki Egyetem között Spanyolországban, az Intel Visual Computing Institute és a Saar-vidéki Egyetem között Németországban, valamint az Intel Labs Berkeley és a kaliforniai Berkeley Egyetem között az Egyesült Államokban.
A fúzió beindulásához a tríciumot és a deutériumot 150 millió ºC-ra kell hevíteni. Ennek eredményeként magas hőmérsékletű "elektromos töltésű gáz" jön létre, amelyet plazmának hívnak. A folyamatos energiatermeléshez a plazmát erős mágneses térrel kell elszigetelni, felhevíteni és összetartani.
Az ITER kísérlet lelke a világ legnagyobb tokamak berendezése lesz. A tokamak egy tórusz, azaz gyűrű alakú berendezés - valójában egy önmagába záródó cső. Az első tokamakot Moszkvában építették az 1960-as években, és kifejezetten arra tervezték, hogy ötletes, de bonyolult technológiákat alkalmazva mágneses ketrecként körbezárja a nagyenergiájú plazmát.
Európa és a világ számára ma az egyik legfőbb kihívás a jövőbeni energiaforrások biztosítása. Társadalmunk a bőséges és megbízható energiakészletektől függ. Fő energiaforrásaink azonban, mint az olaj és a gáz, fogyóban vannak, egyre drágulnak és jelentős forrásai az üvegházhatású gázoknak, melyek a globális felmelegedés legfőbb okozói.
Újabb lépés a valódi láthatatlanság felé vezető úton: láthatatlan repülőgépek, láthatatlanná tevő köpönyegek vagy testpáncél is valóvá válhat, hála egy új ötletnek.
A skóciai St Andrews Egyetem kutatói olyan ötlettel álltak elő, amely újra előremozdíthatja a láthatatlanságot kölcsönző ruhadarabok ügyét. Már most léteznek olyan meta-anyagok, amelyek képesek a hosszú hullámhosszú elektromágneses sugárzás elől elrejteni a körbevett tárgyakat.
Ezek azonban csak tetrahertzes és infravörös-közeli tartományokban működnek. Ahhoz, hogy a kisebb hullámhosszú látható fény elől is láthatatlanná tegyünk bármit, a meta-anyagokat sokkal kisebb építőelemekből kell összerakni, meta-atomokból. Ilyen anyagokat már alkottak, de eleddig volt egy bökkenő.
Ez pedig az, hogy csupán teljesen merev meta-anyagok felszínén sikerült őket előállítani. Így hát az olyan, ruganyosságot kívánó felhasználásra, mint az előbb említett láthatatlanná tevő ruhák, teljességgel alkalmatlanok voltak.
A skót egyetem kutatói pofonegyszerűnek tűnő megoldást találtak a problémára: sikerült egy új módszer segítségével eltávolítani a meta-atomokat a meta-anyag ágyról. A kutatók elmondása szerint amennyiben pedig ezen atomokat rétegekben egymásra pakolják, flexibilis anyagot kaphatnak végtermékként. A jelenlegi prototípus a 620 nanométeres tartományban (narancssárga) működik még csak.
Az új anyag – amelyet metaflex névre kereszteltek – alkalmazási területe ráadásul nem csak az ellenkező nem öltözőjébe való belopakodást segítené. A kutatást vezető Dr. Andrea Di Falco elmondása szerint például sokkal jobb kontaktlencséket, nagyítókat és mikroszkópokat lehetne gyártani, hála az anyagból kreálható szuperlencséknek.
Actroid-F névre hallgat az a robot-"nő", akit pár napja mutattak be a nagyközönségnek Tokióban.
A készítője, Kokoro elmondása szerint kórházakban segíthet be nővérként (a lenti videóban láthatjuk, hogy hogyan néz ki és hogyan gesztikulál), hogy a betegeknek jobb legyen a biztonságérzetük. Nem tudom, ebből mennyi fog megvalósulni, a videó szerint ugyanis elég ijesztő a "lány", hiába a nagyfokú hasonlósága az emberekhez. Mindössze 140 centiméter magas (ülve, járni ugyanis nem tud) és 30 kilót nyom, úgyhogy nem tűnik túl masszívnak sem. A készítők szerint az elkövetkezendő években tökéletesítik a mozgását és mimikáját, így nem lesz annyira ijesztő és furcsa.
Ugyan nem friss hír és még nem is több koncepciónál, mégis érdemes lehet a várakozás hosszú évei alatt újra és újra megnézni a videóját.
A zöldes fényben úszó Nokia Morph 2008-ban bukkant először napvilágra, akkor még nanotechnológiás koncepciónak hívták a csuklóra hajtogatható telefon, meglehetősen a valóságtól elrugaszkodott vízióját. A Nokia Research Center és a University of Cambridge közös fejlesztése bemutatja, hogy milyen lehetne a jövő mobilja, mennyire rugalmas, ellenálló anyagból készülhetne, ráadásul mindezt teljesen érintőkijelző segítségével megoldva.
Mára közel szériagyártásba kerültek már a legfrissebb AMOLED érintőmegjelenítők, amelyek bizony abszolút rugalmasak, tehát a jövő látomása egyre közelebb kerül. Ki tudja, talán egyszer egy tényleg nagyon hasonló mobil lesz a Nokia új telefonja, amely tarol majd mindent és újra valódi első helyre repíti a mára kissé nevekopott finn gyártót?
Új módszert mutattak be spanyol kutatók transzplantációs célú mesterséges szervek létrehozására őssejtek segítségével. Az őssejtek felhasználása jelentősen csökkenti a donorszervek kilökésének kockázatát.
Az új technika első lépéseként eltávolítják a beültetésre alkalmatlan szív, máj vagy más szerv sejtjeit, ezáltal egy csupasz vázat, egy háromdimenziós mátrixot kapnak - mondta el madridi sajtótájékoztatóján Francisco Fernandez-Aviles, a Gregorio Maranon kórház vezető kardiológusa. Ezt követően a páciens saját őssejtjeit viszik fel a vázra, ahol azok gyakorlatilag újranövesztik a szervet, ezúttal már olyan sejtekkel, amelyek kompatibilisek a páciens testével, hiszen azonos DNS- és sejtállományt hordoznak.
Mint Fernandez-Aviles elmondta, legkorábban öt év múlva végezhetnek az orvosok olyan szervátültetéseket, amelyekben az ezzel a technikával előállított, illetve újraalkotott szerveket használják fel. "Mindez két problémának vet véget: a transzplantációra alkalmas donorok és szervek hiányának, valamint annak, hogy a páciens szervezete kilökje a beültetett új szervet" - tette hozzá.
A kórháznak jelenleg nyolc előkészített "szívváz" áll rendelkezésére a módszer kipróbálásához, ezek közül egyről remélik, hogy az év végéig legalább részlegesen szívként újul meg az őssejtek segítségével.
A német Freie Egyetem legújabb robot-autójának a jelek szerint nincs másra szüksége, mint egy iPad-dal felszerelt felhasználóra. Az Apple gépe a GPS segítségével ugyanis a kívánt helyszínre irányítja a masinát, ahonnan az immáron utassal a fedélzeten hajthat tovább.
A gép önműködően helyezi magát üzembe, és a felhasználó már annak megérkezése előtt figyelemmel követheti, mégis hol kószál a kiszemelt gépkocsi. Emiatt aztán végre nem kell a teljes tudatlanságban várakozni a taxira.
A „Made in Germany” névre keresztelt autó (egy módosított Volkswagen Passat Variant 3c) egy 360°-ban látó – és több kisebb – lézeres szenzor segítségével boldogult el Berlinben, valamint persze a kamerák, pontos sebességmérők, a radar és a GPS sem maradhatott ki. Mivel azonban a rendszert csupán a napokban mutatták be, kereskedelmi változatra – az autóipar ütemét ismerve – legalább tíz évet várhatunk.
A népességstatisztikusok egészen a közelmúltig meg voltak győződve arról, hogy hamarosan megáll az emberi élettartam több mint száz éve tartó folyamatos növekedése. Sok kutató úgy vélte, hogy az öregedés elkerülhetetlen, belénk programozott biológiai folyamat, amelynek végeredménye a szükségszerű halál. Senki sem számított arra, hogy az élettartam szinte változatlan ütemben nő tovább, és a legújabb kutatások szerint még közel sem érte el a lehetséges maximumát.
Készen áll a klinikai tesztekre a Berkeley Bionics új exoskeletonja, az eLEGS. Segítségével a gerincvelő sérülés miatt deréktól lefelé teljesen lebénult emberek is újra, viszonylag természetes testtartással járhatnak.
Az eLEGS más külső vázakkal ellentétben nem katonai célokat szem előtt tartva, emberfeletti erő biztosításával készült, hanem kifejezetten egy rehabilitációs eszközként került fel a tervezőasztalra. Célja a gerincvelő sérüléseket elszenvedett emberek járási funkciójának helyreállítása, valamint a vérkeringés és az emésztés javítása.
Az eLEGS egy hátizsákba ágyazott vezérlő panelből, valamint a hozzá kapcsolódó robotlábakból áll. A lábakat négy motor működteti, melyek a csípő két oldalán, valamint a térdeknél helyezkednek el. A bokaízületet passzív rugók vezérlik, melyek megfelelő szögben tartják a lábat, amikor földet ér, a saroktól egészen a lábujjakig. A robotláb érzékelői helyzet információkat küldenek a vezérlőegységhez, ami meghatározza, hogyan, milyen mértékben hajoljanak az ízületek, illetve szabályozzák magát a járást. Az energiaellátást lítium-kobalt akkumulátorokkal oldották meg.
Bár az eszköz elbírja viselője súlyát, az egyensúly megtartása a használóra hárul. Ezt mankókkal oldották meg, melyek egyben a rendszer vezérlésének szerves részei is. Egy lépés megtételéhez a külső váz viselőjének le kell nyomnia a lépő lábbal ellentétes mankót. Hasonló mozdulatokkal, a két mankó egyidejű lenyomásával érhető el az ülő helyzetből állóba történő váltás, vagy a fordulások kivitelezése. A kaliforniai Berkeley Bionics állítása szerint az eLEGS rendelkezik a legnagyobb térdhajlítási tartománnyal a jelenleg létező összes exoskeleton közül, így minden korábbinál természetesebb testtartást biztosít viselőjének.
Nem az eLEGS az egyetlen rehabilitációs céllal készült külső váz. Az izraeli Argo Medical Technologies "ReWalk" névre keresztelt eszköze hasonló, némileg vaskosabb kialakítással rendelkezik. Jelenleg már folyik a klinikai tesztelése, és a hírek szerint 12-18 hónapon belül piacra is dobhatják az Egyesült Államokban.
Grant Elliot, az MIT Media Lab exoskeleton kutatója szerint az eLEGS-hez és izraeli megfelelőjéhez hasonló rehabilitációs eszközök kifejezetten biztatóak, bár használatuk jelentős koncentrációt igényel, illetve nem igazán alkalmasak a szűk helyeken való közlekedésre. A New Scientistnek tartott bemutatón az eLEGS viselők - köztük a felvételen is szereplő hölgy, Amanda Boxtel, aki 18 évvel ezelőtt egy síbalesetben bénult le deréktól lefelé -, képes volt egészen szűk tereken, például egy zsúfolt szoba bútorai között is minden nehézség nélkül elnavigálni.
A Berkeley Bionics szeretne karcsúsítani eszközén, többek közt kisebb akkuk és vékonyabb merevítők alkalmazásával, nyilatkozott Jack Fogelin, a cég műszaki igazgatója, aki szerint a végcél egy olyan váz megalkotása, amit akár a ruha alatt is viselhet tulajdonosa. Az amerikai cég a jövő év elején tervezi a klinikai tesztek elindítását és becsléseik szerint egy felső kategóriás tolószék árában, megközelítőleg 100 000 dolláros áron tudják majd piacra dobni az eLEGS-et.
Az Intellitar meglehetősen egyedi módon oldotta meg az öröklét kérdésének problémáját. A cég lehetővé teszi, hogy bármely felhasználó elkészíttethesse a saját virtuális másolatát, így a halála után is elérhető marad a barátai és rokonai számára.
A vállalat neve az Intelligens Avatár fogalmak összevonásából jött létre. A hivatalos honlapon bárki elkészítheti saját online klónját és ennek során számos jellemzőt megadhat, például a hangot, a kinézetet vagy akár a tapasztalati tudást. Az egész folyamat mindössze néhány órát vesz igénybe, az eredmény pedig megdöbbentő. Az Intellitar Don Davidson ügyvezető digitális kópiáján keresztül mutatta be a rendszer működését. Nos, meglehetősen furcsa érzés a szakember virtuális másolatával beszélgetni.
A második én ezután legfeljebb az áramkimaradások, a rendszerösszeomlások és a vírus- vagy hackertámadások miatt szenderülhet átmenetileg jólétre. De bármilyen esemény következzen is be, később gyakorlatilag folyamatosan elérhető marad a barátok, rokonok vagy ismerősök számára és ezáltal az elhunyt felhasználó már nem csak a gondolatokban maradhat a szeretteivel.
Don Davidson, a cég alapítója és ügyvezetője a Huntsville Times nevű lapnak elmondta: a céljuk az volt, hogy a már meglévő technológiák alapján bárki egyfajta élő hagyatékot hozhasson létre, akár egy digitális klónt is, ha ezt szeretné. Így a világból távozó a következő generációkra hagyhatja énjét, kinézetét, tudását, legfontosabb gondolatait, ráadásul fiatalként és egészségesként marad meg az emberek emlékezetében.
Az Intelligens Avatár azonban nem csak a saját hangunkon és arcunkkal válaszolja meg a neki feltett, előre megadott kérdéseket, vagy akár ő maga tesz fel kérdéseket, hanem az ígéretek szerint egy mesterséges intelligencia segítségével a teljesen új helyzetekre is reagálni tud majd. Amennyiben valaki sokat foglalkozik a digitális másolatával, úgy az egy nagy tudású rendszerré válhat, amelynek az anyaga folyamatosan frissíthető, kiegészíthető.
Davidson szerint az alapverzió mellett hamarosan lesz egy szakértői változat is, amelyben bárki szaktudással egészítheti ki a saját ismereteit. Például, ha valaki jó horgász vagy történész, esetleg matematikus akart lenni, akkor ezekkel a tapasztalatokkal bővítheti ki saját virtuális énjének tudását és adatait. A rendszer gyakorlatilag úgy működik majd, mint amikor különböző kiegészítő modulokkal turbózzuk fel a böngészőnket. Szintén hasznos lehet ez a funkció, ha egy fiatalon eltávozó szülő üzenetet akar hagyni felnövő gyermekének.
.jpg)
