A tudomány mai állása

Bemutatta legutóbbi teremtményét az USA hadseregének gyakran dolgozó Boston Dynamics robotgyártó cég. Készítettek egy járni képes prototípust, ami nagyon hasonlít egy emberi lényre. Arra tervezték, hogy lemérjék rajta a vegyi fegyverek hatását a katonák védőfelszerelésein.

A massachusettsi székhelyű cég kiadott egy videót a majdnem kész robotról, melyet PETMAN-nak neveztek el. A két lábú, majdnem két méteres, közel nyolcvan kilós gép kiválóan egyensúlyozik, úgy tud mozogni, mint egy ember. A külső hatásokra is gyorsan reagál, amikor például oldalról meglökik, járás közben, pontosan úgy manőverezik, mint egy megbotló ember, és el is kerüli az elesést.

A rendszert jövő év elején kezdik el leszállítani a hadseregnek, egy nagyobb projekt részeként, melynek célja, hogy megvédjék a katonákat a vegyi fegyverektől. Az elmúlt években a katonaság nagyon sokat fektetett roboteszközökbe, néhányat közölük már használnak is Irakban és Afganisztánban.

index

 A tervek szerint haladnak a reaktor építési munkái:

 

A Spaceport America nevű létesítmény területén a Virgin Galactic vállalkozás tulajdonosa hétfőn avatta fel az elkészült hangárt. Richard Branson tervei szerint a jövőben pénzért bárki űrutazásra indulhat.

Az ünnepségre meghívott vendégek között volt az a 150 ember, akik már lefoglaltak egy-egy űrutazást. A vendégek tesztrepülésre indulhattak a WhiteKnightTwo elnevezésű űrhajó fedélzetén. Köztük volt Buzz Aldrin korábbi amerikai asztronauta, aki második emberként lépett a Holdra.

A Virgin Galactic eddig összesen 430 darab kétszázezer dolláros jegyet adott el. Branson szeptemberben bejelentette, hogy egy éven belül megkezdődhet az első kereskedelmi űrutazás. Az űrhajó már elkészült, a rakétatesztek pedig nagyon jól haladnak – mondta el a vállalkozó. 

index.hu

Beszél, lát és vezet sofőr nélkül a jövő autója, amelyet már tesztelnek Berlin utcáin.

A Freie Universität kutatói a nyáron többször is kipróbálták a sofőr nélküli járművet, ami fedélzeti számítógép és precíziós műholdas helyzetmeghatározás kombinációjának segítségével manőverezett a német fővárosban. A kocsi kamerával és több részén lézerszkennerrel felszerelt.

Hetven méteres körzetben felismeri a többi autót az utakon, a járókelőket, az épületeket és a fákat, látja a közlekedési lámpákat, beméri, hogy pirosat vagy zöldet mutatnak-e, majd ennek megfelelően reagál. Az autó felismerő- és válaszadó képessége a környezetre sokkal gyorsabb az emberénél - magyarázta Raul Rojas, az egyetem mesterséges intelligenciával foglakozó kutatócsoportjának vezetője.

A szakemberek négy éven át dolgoztak a járművön, egy Volkswagen Passaton, aminek értéke a sok belepakolt extra miatt eléri a 400 ezer eurót (115 millió forint). A berlinin kívül más csoportok is dolgoznak hasonló projekten, a Google például Toyota Priust tesztel Nevadában.
Becslések szerint pár évtized múlva már elérhetők lesznek a teljesen automata kocsik a kereskedelemben. A technológiai kérdések mellett azonban más - elsősorban jogi - megfontolásokat is tisztázni kell. Ilyen többek közt a felelősség kérdése: például szerencsétlenség esetén kérdéses lehet, kit terhel a felelősség, a tulajdonost, az utast vagy a gyártót.

Mindent egybevetve a számítógép által vezérelt járművek valószínűleg sokkal biztonságosabbak lesznek az ember vezette kocsiknál, ha figyelembe vesszük, hogy a balesetek javát emberi mulasztás okozza. Berlinben az egyetemi kutatók különleges engedélyt kaptak a város közúti biztonságáért felelős hatóságoktól, hogy a élesben teszteljék fejlesztésüket. Ezt azzal a feltétellel tehették meg, hogy egy sofőr is ült a kormány mögött készenlétben, bár egyszer sem adódott olyan helyzet, hogy be kellett volna avatkoznia. Tesztpályán sofőr nélkül is tesztelték az automata autót. 

index

Az űrkutatás történetének egyik legfontosabb lépését tette meg Barack Obama 2010 januárjában, amikor leállította az amerikai űrprogramot, a Constellationt, majd a NASA átszervezésével többszörösen is új fókuszt adott az űrhajózással kapcsolatos terveknek.

Rodney Brooks, a robotika egyik úttörője gyakran azzal kezdi előadásait, hogy zsebébe nyúl aprópénzért, kiválaszt egy negyeddollárost, majd megforgatja ujjai közt. A feladat végrehajtásához szinte nem is kell gondolkodnia, ám a mesterséges intelligencia kutatói számára betanítani egy robotot erre a műveletre jóval nehezebb, mint felkészíteni Watsont, a híres gépet a Jeopardy nevű kvízjátékra, amelyben az ember készítette szerkezet nagy visszhangot keltő győzelmet aratott az idén. Noha a robotok komoly sikereket érnek el az iparban, ahol a feladatok ismétlődnek, még nem tudják felvenni a versenyt az emberekkel, akik képesek megfogni a tárgyakat, és minden erőfeszítés nélkül mozogni a tárgyi világban.

Egy olyan robot, amely képes lenne a mozgás és az érzékelés alapvető funkcióira, forradalmi eredmény lenne a kutatók szerint. A kihívás még annál is nagyobb, mint a beszéd és a hallás reprodukálása. "Valahányszor olyasmit szeretnénk létrehozni, amit a biológia is lehetővé tesz - mint például az érzékelés, a tapintás, a tervezés vagy a felismerés - alapvető akadályokba ütközünk - jelentette ki Gary Bradsky, a szílicium-völgyi Willow Garage robotikai cég vezetője a The New York Timesnak. "Ez éppen azért tűnik mindig meglepőnek, mert az emberek olyan könnyedén meg tudják csinálni."

A DARPA, az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon csúcstechnikai projektekkel foglalkozó szervezete már az 1960-as években elindította a mesterséges intelligencia kutatását. Az ügynökség nemrég három versengő program támogatását hirdette meg olyan robotkar és -kéz kifejlesztésére, amely a jelenlegi, nem egyszer százezer dollárnál is drágább rendszereknek csak a tizedébe kerülne. Barack Obama elnök a nyáron felkereste a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemet, ahol 500 millió dolláros programot jelentett be olyan fejlett robotikai technológiák kidolgozására, amelyek elősegíthetik az ipar visszacsábítását az Egyesült Államokba.

Az olcsóbb komputervezérlésű mechanikus karok és kezek azonban csak az első lépést jelentik. Ma még arról is heves vita folyik, hogy egyáltalán hol kezdjék egy olyan robot tervezését, amely elég sokoldalú ahhoz, hogy képes legyen végrehajtani több emberi feladatot is: összehajtogatni a ruhát, főzni vagy tányért mosni. Ehhez olyan áttörésre lenne szükség, amely megközelítené az érzékelést.

A mai robotok gyakran alkalmasak egy-egy feladat végrehajtására bizonyos korlátozott feltételek között, de a kutatók szerint ez a képesség bizonytalan, a legkisebb változtatás esetén is csődöt mond. Ráadásul ahhoz, hogy valami mást tegyenek, ezeknek a gépeknek nehézkes és hosszú átprogramozásra van szükségük. Sok szakember az alapokból indul ki, és abban reménykedik, hogy sorra megtanítva a különböző feladatok végrehajtására végül olyan sokoldalúvá tudják tenni a robotot, hogy az végül le tudja már utánozni az ember képességeit. Mások kétségbe vonják ennek megvalósíthatóságát, szerintük igazán használható gépek tervezéséhez először olyan fejlesztés kell, amely lehetővé teszi a sokkal rugalmasabb érzékelést.

A mai bonyolultabb robotok korlátait jól érzékelteti az a törülközőhajtogató bemutató, amelyet tavaly a berkeleyi Kaliforniai Egyetem diákjainak egy csoportja tett fel az internetre. A videón a robot kísértetiesen emberi mozdulatokkal, ügyesen összehajtogat egy csomó törülközőt, elsimítja a ráncokat és szépen halomba rakja őket. Képességeinek korlátai csak akkor válnak nyilvánvalóvá, amikor a néző megtudja, hogy a felvétel a tényleges sebesség ötvenszeres felgyorsítása volt. A diákok maguk is elismerték, hogy az ingek és a zoknik hajtogatásával járó bonyolultabb feladatok megoldásával csak ezután fognak kísérletezni.

A sokkal ambiciózusabb és költségesebb robotkar-fejlesztési kutatás sem hozott még lenyűgöző eredményt. Brooks szerint különös "a tyúk vagy a tojás legyen előbb" helyzet alakult ki. "Senki sem tudja, milyen szenzorokat és érzékelési algoritmusokat alkalmazzon, mert nincs még működő mesterséges kéz, és mivel nincs a fogásra szolgáló stratégiánk, senki sem tudja, hogy milyen kezet tervezzen" - magyarázta. A kutató által 2008-ben létrehozott Heartland Robotics cég azonban már azon munkálkodik, hogy kifejlessze az olcsó robotok új nemzedékét. A DARPA által finanszírozott három robotkar- és kézfejlesztési program - SRI International, Sandia National Laboratories és iRobot - szintén némi reményt ad a bizakodásra.

Még mindig nincs azonban olyan szoftvernemzedék, amely elég erős és rugalmas ahhoz, hogy az emberek által oly könnyedén megoldott feladatokat teljesítse. Gill Pratt komputertudós, aki a DARPA ARM rövidítéssel jelölt önálló robotmanipulációs programjának a menedzsere, ennek létrehozását nehezebbnek tartja Watson kifejlesztésénél. "A világ olyan tárgyakból áll, amelyeknek formái sokfélék, következésképpen zavarhatják saját azonosításukat. Egy érzékelési rendszernek azonban tudnia kell azt, amihez különben egy hatéves gyermek józan esze elegendő: felismerni a dolgokat" - fejtette ki Pratt.

A Fehér Ház tudomány- és technológiabizottságának támogatásával a Willow Garage kutatói olyan hétköznapi feladatok robotizálásán szorgoskodnak, mint a sör kivétele a hűtőből vagy a bevásárolt áruk átrakása. Bradsky tízezer dolláros díjat ajánlott fel az első olyan csapatnak, amely olyan robotot hoz létre, amely képes felismerni legalább száz árucikk 80 százalékát egy szupermarketben. Egy sanghaji robotikai konferencia alkalmából megrendezett versenyen ez egyik csapatnak sem sikerült. A legjobban a berkeleyi egyetem törülközőhajtogató robotja szerepelt: egy kisebb, 50 tárgyból álló halmaz 68 százalékát azonosította.

A csoport vezetője most új, ambiciózus célt tűzött ki: olyan robot létrehozását, amely egymaga elvégzi a mosást a szennyes egybegyűjtésétől a vasalásig.

sg.hu

Ha csak a Leeds Egyetem kutatóin múlik, akkor a fogorvosok hamarosan egy új, fájdalom mentes módszerrel vehetik fel a harcot a fogszuvasodás ellen, ami visszafordítja a savak támadása során elszenvedett károsodásokat, újjá varázsolva a fogat, fúrás és tömés nélkül.

A fogszuvasodás jellemzően a foglepedékben található baktériumok savtermelésével kezdődik, feloldva a fog ásványait, mikroszkopikus lyuk alakulnak ki. A szuvasodási folyamat előrehaladtával ezek a mikropórusok egyre nagyobb számban és méretben vannak jelen, ami a fog betöméséhez, vagy kihúzásához vezet.

A Leeds Egyetem kutatói azonban azt állítják, sikerült kifejleszteniük egy forradalmian új módszert a fogszuvasodás első jeleinek kezelésére. Megoldásuk egy peptid alapú folyadék, amivel a fog felszínét ecsetelik. A peptid stimulálja a károsodott fog regenerálódását. "Ez túl jól hangozhat ahhoz, hogy igaz legyen, mi azonban valóban segítünk a savak által károsodott fogaknak önmaguk regenerálásában. Ez egy teljesen természetes, műtéti beavatkozás nélküli folyamat, ami még csak fájdalommal sem jár" - nyilatkozott Jennifer Kirkham professzor, az új technika kifejlesztését vezető kutató.

A folyadékot az egyetem kémia tanszékének hallgatói kísérletezték ki dr. Amalia Aggeli vezetésével. Alapja a P 11-4 peptid, ami adott körülmények között rostokká áll össze. A fogon alkalmazva a folyadék beszivárog a mikropórusokba, majd spontán egy zselévé alakul. Ez a zselé biztosítja a kalcium megkötéséhez szükséges vázat, belülről regenerálva a fog ásványát, egy természetes és fájdalommentes gyógyulást eredményezve. Hasonló megoldásról már egy évvel ezelőtt is beszámoltunk, a szintén peptiden alapuló eljárást egy francia intézet kísérletezte ki és rágcsálókon tesztelte.

A brit megoldás nemrég került ki a laboratórium falai közül, és felnőtt emberek egy kis csoportján is tesztelték, akiknél a fogorvos észlelte a fogszuvasodás kezdeti jeleit. A kis számú alannyal végzett kísérlet azt bizonyítja, hogy a P 11-4 képes visszafordítani a károsodást és regenerálja a fogszöveteket. "Tesztünk eredményei eddig rendkívül biztatóak" - írják a kutatók. "Ha ugyanezeket az eredményeket egy nagyobb csoporton is meg tudjuk ismételni, akkor kétségkívül két vagy három év alatt ez a technika elterjedhet a fogászok körében, akik napi gyakorlatként alkalmazhatják"

sg.hu

Valamennyi szervünk egészséges működéséhez jó vérellátásra, vagyis ép érrendszerre van szükség: egy új tudományos eredmény azt a reményt kelti, hogy a jövőben az elzáródott, életfontosságú erek helyébe új vérereket növeszthetünk.

Ma már világszerte a halálozás első számú oka valamilyen szív- vagy érrendszeri betegség. A háttérben ilyenkor fontos verőér beszűkülése, elzáródása áll, amit különböző műtéti vagy egyéb beavatkozások útján igyekeznek az orvosok elhárítani, de az sem mindig sikerül.

Samuel I. Stupp munkatársaival olyan eljárást dolgozott ki, melynek segítségével a megromlott vérellátású területen új véredényeket lehet növeszteni. A forradalmian új módszer a rendkívüli gyorsasággal fejlődő nanotechnika. A munkacsoport által kifejlesztett nanoszerkezet parányi mérete ellenére molekuláris szálra emlékeztet, amelynek felszínére mikropeptidek tapadnak. A kutatók szerint minden molekuláris szál peptidek százezreit hordozza.

Ezek a peptidek olyan anyag hatását utánozzák, amely az erek belső felszínének sejtjeit készteti növekedésre - következésképpen új erek keletkeznek. (A peptidek tudományos elnevezése az angol kifejezésből általánosan használt betűszó: VEGF.)

A mesterséges anyag azonban előnyösebb, mint a VEGF, mert ott marad a szövetekben, ameddig csak szükség van rá. Folyadék formájában beadható a kijelölt helyekre, és a valódi fehérjéhez képest igen olcsón előállítható. A kutatók megjegyzik, hogy az eredeti VEGF hatását klinikai vizsgálatokban nézték, de valószínűleg az azért nem volt eredményes, mert csak néhány óráig marad a sejtek között.

Állatkísérletben a nanoszerkezettel a verőerek 90-95 százalékos beszűkítése után a véráramlást 75-80 százalékra sikerült helyreállítani. A kutatók következő terve a nanotechnika eredményeként keletkezett anyag olyan kísérleti állatokon történő vizsgálata, melyek szívinfarktusnak megfelelő állapotba kerültek.

index 

Csúcstechnológiás szemészeti módszert vezet be a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája. A látóideghártya sérülése miatt megvakult betegek szubretinális implantátummal nyerhetik vissza részlegesen a látásukat.

Németország után idén ősszel hazánkban is elérhetővé válik egy új szemészeti beavatkozás. Az orvosok egy retina-implantátumot helyeznek azon betegek szemébe, akiknek a retinitis pigmentosa miatt károsodott a látóideghártyájuk.

Világszerte többféle implantátummal kísérleteznek, a Semmelweis Egyetem (SE) csütörtöki közleménye szerint ezek közül az egyik legígéretesebb a Zrenner professzor és németországi munkacsoportja által kifejlesztett látóhártya alatti implantátum. Ez egy körülbelül 100 mikrométer vastag és mindössze 3×3 milliméteres lapocska, amelyen egy 1500 fotocellából álló chip található. Minden egyes fotocellája úgy reagál a fényre, hogy azokat elektromos impulzusokká alakítja, és egészen apró elektródákon keresztül vezeti az áramot a felette levő ép idegsejtekhez.

Az apró szerkezet olyan felnőtt betegek szemébe ültethető be, akik a látásukat az elmúlt években vesztették el az ideghártya károsodása miatt. Mint azt Dr. Németh János professzor, a Szemészeti Klinika igazgatója a program indításakor elmondta, a 6-8 órás műtét utáni első hét leginkább mérnöki munka, hiszen az implantátumot programozni kell, be kell állítani az áramerősséget, az impulzusszámot és több más paramétert is a páciens közreműködésével. Ezután jön a tényleges használat, és hetente egy napon át vizsgálatokat végeznek. A szakértői csapatban folyamatosan jelen van a pszichológus, a pszichiáter, a szemész, az elektromérnök és a fiziológus, azaz ez nemcsak a beteg tanulási folyamata, mert tapasztalatai az orvosok munkáját is segítik.

Eddig Németországban tizenhét beavatkozást végeztek, és az eredmények biztatóak. A műtéteknek köszönhetően a páciensek részben képesek lettek a fényérzékelésre, például felismerik és használni tudják az étkészletet, közlekedhetnek az utcán, egyes esetekben 4-6 centiméteres betűket is képesek voltak olvasni.

Magyarországon eddig nem volt lehetőség ilyen műtétek elvégzésére, mert az implantátumok fejlesztése rendkívül bonyolult és költséges. Tavaly év vége óta keresik az első hazai pácienseket, akiket idén ősszel megműthetnek a Szemészeti Klinikán.

Több mint kétszázan jelentkeztek eddig a műtétre. A tíz legalkalmasabb páciensnél most elektro-fiziológiai vizsgálatok vannak folyamatban, közülük kerül ki az első beteg, akit várhatóan ősszel megműtenek a klinikán.

Dr. Kusnyerik Ákos, a retina-implantátumos vizsgálatok koordinátora szerint az egyik legfontosabb feltétel, hogy a páciens alap szemészeti betegsége a farkasvakság (retinitis pigmentosa) legyen, és szerencsés, ha nincs más szemészeti társbetegsége. Fontos a jelentkező általános állapota is, mert a műtétet altatásban végzik majd Dr. Resch Miklós és Dr. Lukács Olga, a szemész orvosi team tagjai.

index

Megfelelő csírasejtek kiválasztásával működőképes új fogakat lehet növeszteni. A módszert még csak egereken próbálták ki.

Működőképes fogakat növesztettek egér-őssejtekből a Tokiói Egyetem kutatói Tszudzsi Takasi professzor vezetésével. Az egerek őrlőfogaiból kétféle őssejtet vettek, amelyeket öntőformában növesztettek, hogy szabályozzák a leendő fogak hosszát és alakját.

Az egyhónapos eger alsó állkapcsába beültetett fogak körülbelül 40 nap alatt kapcsolódtak össze a környező szövetekkel és a csontokkal. Az új fogakba az idegrostok is beépültek. A rágcsálók az új fogakkal teljesen normálisan tudtak harapni és rágni. "Az őssejtekből létrehozott fogak teljesen működőképesnek bizonyultak" - hangsúlyozta Osima Maszamicu, az egyetem docense.

Tszudzsi Takasi arra mutatott rá, hogy helyreállító terápia során milyen fontos a megfelelő csírasejtek kiválasztása. Az egerek esetében azért sikerült működőképes fogakat létrehozni, mert a rágcsálók moláris fogaiból vették ki az alkalmazott őssejteket. Ezekből fejlődött ki a fogzománc, a dentin, a fogbél, valamint a fogcement.

A kutatók reményei szerint kísérleteik egy újabb lépéssel visznek közelebb emberi szervek megalkotásához, amelyeket a páciens saját őssejtjei felhasználásával növesztenek majd.

index 

Már nemcsak a jövőben játszódó filmek kelléktárában lehet megtalálni az automata vezérlésű autókat, ezek ugyanis köztünk járnak. Annyira, hogy nemsokára törvény is lesz rájuk. Elfelejtheti a vezetés nyűgét.

Átnézi az emailjeit. Elolvassa az érdekes híreket az Indexen. Valójában persze a Velveten. Felhívja ismerőseit, közben fél szemmel kedvenc sorozatát nézi a tévében. Ön vezet. Pontosabban az autó vezet, ön meg csak a kormány mögött ül, biztos, ami biztos alapon. Nem sokkal idősebb, mint most. Talán csak öt-tíz évvel járunk a jövőben.

Karnyújtásnyira

Az önmagát vezető autó minden sci-fi elmaradhatatlan kelléke a galaktikus utazással és a mellkasból előtörő űrbaráttal együtt. Főleg abban különbözik a másik kettőtől, hogy a megvalósulás küszöbén áll. Lényegében már meg is valósult, hiszen a Google kísérleti járművei most is járják a kaliforniai utakat, emberi beavatkozás nélkül. A projekt elég jól halad, az elmúlt években 225 ezer kilométert tettek meg az autók anélkül, hogy nagyon vezetni kellett volna őket, vagy balesetet okoztak volna. Ez 75-ször a Budapest-Párizs-útvonal, oda-vissza. Az eredmények olyan meggyőzők, hogy Nevada állam csütörtökön úgy határozott, engedélyezni fogja útjain az automata autók használatát.

De ne szaladjunk ennyire előre, ugorjunk vissza 2004-be: a katonai fejlesztésekért felelős amerikai kormányhivatal, a DARPA versenyt írt ki egymillió dolláros fődíjjal: a Grand Challenge célja egy 150 mérföldes sivatagi túra teljesítése volt, ami felkeltette a világ fejlesztőinek érdeklődését: Japánban már a hetvenes évek vége óta kísérletezgettek automata gépjárművekkel, és viszonylag ismert volt a német VaMP, az olasz ARGO és az EU Eureka Prometheus Projektje is - utóbbi komoly eredményeket ért el, egy számítógép vezérelte S-osztályú Mercedes ezerötszáz kilométert tett meg a német autópályákon, rekordja egy 158 kilométeres szakasz volt, ezalatt egyszer sem kellett a kormányhoz nyúlni.

A Grand Challenge-et azonban egy amerikai nyerte, igaz, gyászos eredménnyel: a 150 mérföldből csak 11,78-at sikerült megtenni. Egy évvel később a DARPA kétmillió dollárra növelte a nyereményt, és a csapatok tanulva a korábbi év hibáiból jóval sikeresebbek voltak: a 23 indulóból 22 jobb eredményt ért el, mint 2004 győztese, sőt, öt autó be is ért a célba.

Az igazán nagy durranás azonban a 2007-es Urban Challenge volt, amikor az autóknak a szabályokat betartva városi környezetben kellett 96 kilométert haladniuk hiba nélkül, legfeljebb hat óra alatt. A győztes 4 óra 10 percen belül teljesítette a távot, egyre inkább úgy tűnt tehát, hogy az automata autó karnyújtásnyira van csupán, a hadsereg el is határozta, hogy 2015-re a katonai járművek harmadát automata irányításúra cseréli.

Utcai kísérletek

Közben azért voltak kevésbé meggyőző próbálkozások is. Ott van például a Mercedes S-osztályának 2005-ös bemutatója, amikor a gyár a magától befékező Distronic Plus és Brake Assist Plus rendszert demonstrálta. Előbbi képes megállítani az autót, ha akadályt érez maga előtt, utóbbi meg maximális fékhatást ér el akkor is, ha a vészhelyzeti para miatt csak gyengén nyomjuk a pedált. A demonstráción azonban az autót vezető újságíró belecsapódott egy másik Mercedesbe, bár a gyáriak szerint csak a biztonsági laboratórium fémfalai zavarták meg a természetes körülmények közt remekül működő radart.

A Volvo viszont egy rakás újságíró szeme láttára zúzta péppé az elvileg magától fékező S60-as, ami a sajtótájékoztatón a jelek szerint mégsem fékezett magától:

Miközben az autógyártók már a kereskedésekben kapható típusokba építik bele tudásuk legjavát, ami vagy működik, vagy nem, a Google összeszedte a DARPA versenyeinek legjobbjait és fejlesztésekbe kezdett. A Grand Challenge-en találtak rá Chris Irmsonra, Mike Montemerlóra és Anthony Levandowskira, míg a 2005-ös versenyt megnyerő Stanford-csapat vezetőjét nem is kellett keresni, mert házon belül volt: Sebastian Thrun felelős többek között a Google Street View-ért is.

Teljesítménytúra

A csapat hát autóval kezdett kísérletezni, hat Toyota Prius-szal és egy Audi TT-vel, ezeket kibelezték, átalakították és felkészítették őket arra, hogy beavatkozás nélkül is tudjanak közlekedni. Az autók rendszeresen áthaladnak a híresen meredek és kanyargós San Franciscó-i Lombard Streeten, a Pacific Coast Higheay-en, a Golden Gate hídon, és gyakran körbejárják a Lake Tahoe-t is. Az autók a memóriában tárolt adatok segítségével betartják a sebességhatárokat és figyelnek a megfelelő követési távolságra is. Ugyanakkor bármikor felülbírálhatók: ha a sofőr a kormányhoz nyúl, vagy rálép a fékre, az automatika átadja az irányítást.

Erre azonban nincs sokszor szükség, mert a rendszer minden létező módon megpróbál információt nyerni a környezetéről. Alapja a Google Street View, a cég már elég jól feltérképezte Kaliforniát, minden kis bekötőútról tudják, hogy hova vezet. Az autókba számos videokamerát építettek, amik folyamatosan monitorozzák az utat, van bennük radar és helymeghatározó, ami segít elhelyezni a kocsit a térképen. A rendszer leglátványosabb része a tetőre szerelt LIDAR érzékelő, ami lézerrel világítja meg a környezetét, így jut információhoz. Baromi sok elektronika, meg egy elég jól trenírozott mesterséges intelligencia kell tehát az automata vezetéshez, de a végeredmény magáért beszél: volt már, hogy 1600 kilométeren keresztül nem kellett hozzányúlni az autóhoz, és a teljes megtett 230 ezer kilométer alatt is csak néhány alkalommal vette át az ember a vezetést. Baleset csak egyszer volt, de akkor is a tesztautóba szaladtak bele hátulról egy pirosnál.

Mindez persze még nem jelenti azt, hogy holnaptól automata autók lepik el Budapestet. Egyrészt a projekt első körben csak a biztonságosabb közlekedést akarja megvalósítani, tehát a kocsikat továbbra is a sofőrök vezetnék, de mesterséges intelligencia figyelné a környezetet, hogy ha baj van, közbe tudjon lépni. A Google szerint ezzel felére lehetne csökkenteni az évi 1,2 millió halálos balesetet. Hosszabb távon persze már átadnák az autóknak az irányítást, mert így nemcsak biztonságosabb lenne a közlekedés, de a vonatszerű sorokba rendeződő intelligens autóknak hála kevesebb dugóval és károsanyag-kibocsátással kéne számolnunk, végső soron tehát boldogabb lenne a világ. Meg produktívabb is, hiszen a vezetéssel töltött időt valami hasznosabban is tölthetjük.

Jogszabályi háttér

A törvényi szabályozás mindenesetre elkezdett alkalmazkodni a helyzethez. Nevada állam közgyűlése a héten megbízást adott az automata autók közlekedését engedélyező jogszabály kidolgozására, amivel a Közlekedési Minisztériumot bízták meg. A rendelet lényegében kimondja, hogy a hivatalnak Nevada állam autópályáin lehetővé kell tennie az intelligens gépjárművek közlekedését, a szabályozást persze már a szakemberekre bízzák. Ha a szabályozás elkészül, bizonyos szakaszokon nyugodtan lehet majd használni azokat az autókat, amiket a Google kutatásaira alapozva néhány éven belül piacra dobhatnak, hogy autózás közben végre valami másra figyelhessünk.

Átnézhetjük az emailjeinket, elolvashatjuk az érdekes híreket az Indexen. Valójában persze a Velveten. Felhívhatjuk ismerőseinket, közben fél szemmel kedvenc sorozatunkat nézhetjük a tévében. Nem is olyan sokára.

index

London–Sydney három és fél, London–Tokió két és fél óra, London–Isztambul harminc perc: az európai összefogással készülő hiperszónikus gépen legkorábban 2040-ben utazhatunk. Már ha lesz belőle valami.

A franciaországi Paris Air Show repülőkiállításon mutatta be az EADS páneurópai konzorcium a Concorde utódának szánt hiperszónikus utasszállító repülőt, a ZEHRA-t. A fejlesztésben a holland központú szövetség Európa legjelentősebb hitech cégeit fogja össze, benne van többek közt az Airbus (a világ legnagyobb kereskedelmi repülőgyártója), az Eurocopter (az egyik legnagyobb helikoptergyártó) és az Astrium (az Ariane, a Galileo és több más európai űrprogram kivitelezője).

A ZEHRA a Zero Emission Hypersonic Transportation projekt része, amiben zéró szennyezőanyag-kibocsátású, hangsebesség feletti utasszállítót próbálnak tervezni és megépíteni. A gép egyelőre csak a tervezőasztalon létezik, de tulajdonságai tiszteletet parancsolóak: az atmoszféra legfelső rétegében, 32 kilométeren lenne az utazómagassága, a végsebessége pedig elérné az 5000 km/órát. Ilyen sebességnél az utazóidőből egyre nagyobb részt vesz el a fel- és leszállás, maga az út Londonból Sydneybe alig három és fél órát venne igénybe, Tokióba mindössze kettőt, Isztambulba harminc percet.

A legendás Concorde gépek a Párizs és New York közti távot három és fél óra alatt tették meg, gyorsabbak voltak, mint alattuk a Föld tengely körüli forgása, így korábban értek Amerikába, mint ahogy elindultak, és az utasok a naplementét felszállás előtt, majd leszállás után is végignézhették. A ZEHRA ugyanezt másfél óra alatt teszi majd meg.

Három motor

A gép külsőre hasonlít is a deltaszárnyú Concorde-ra, de ez a tervezők szerint csak annyit mutat, hogy az aerodinamikában az elmúlt évtizedekben senkinek nem sikerült forradalmian újat alkotnia. A ZEHRA meghajtása azonban már gyökeresen különbözik a Concorde-étól és az azóta gyártott összes utasszállítóétól. A gépben három különböző működési elvű motorrendszer dolgozik majd. Az első egy hagyományos, ami kerozin helyett tengeri moszatokból és hínárokból nyert bioüzemanyagot használ, ezzel száll fel a gép. Kellő magasságban erről rakétahajtásra vált a repülő, ezzel lépi át a hangsebességet, éri el az utazómagasságot, és a harmadik motor beindításához szükséges, 1600 km/óra körüli sebességet.

A harmadik motor neve ramjet, magyarul tolósugaras hajtómű, évek óta kísérletezik vele a NASA és a Boeing is. A technológia lényege, hogy az üzemanyag elégetéséhez szükséges oxigént a motorba beáramló levegőből veszi a rendszer. A nagy sebesség miatt fellépő torlóhatás összesűríti az oxigént, így nincs szükség a sugárhajtásnál alkalmazott turbinára, sőt semmilyen mozgó alkatrészre. Ráadásul mivel az üzemanyag cseppfolyós hidrogén, égéstermékként csupán víz keletkezik, légszennyező anyag egyáltalán nem.

Drága lesz

A cég szerint a ZEHRA megépítéséhez az összes technológia rendelkezésre áll, csak gazdasági akadályokat kell legyőzni ahhoz, hogy a tervből menetrendszerűen közlekedő repülőgép legyen. A gép megépítése és tesztelése ugyanis sok milliárd euróba kerülne, és ha most zöld utat kapna, az első tesztrepülésekre akkor is csak 2020 körül, a kereskedelmi premierre pedig 2040 táján lenne legkorábban esély.

A gép a mai óriás utasszállítóknál jóval kisebb lenne, csupán 100 utas férne el benne, ezért – és hogy megtérüljön a drága fejlesztés – a jegyárak valószínűleg minimum olyan magasak lennének, mint a Concorde-éi voltak a maga idejében. A Concorde fénykorában, a nyolcvanas években 5000 fontba, mai árfolyamon másfél millió forintba került egy jegy Párizsból New Yorkba.

index 

Az Intel szakértői egy olyan számítógépes algoritmuson dolgoznak, ami a játékelméletet felhasználva alkotná meg a tökéletes drivert. Jól haladnak, de van még munka.

A Vista azért jelentett hatalmas szívást a Microsoftnak és a felhasználóknak is, mert az alapoktól írta újra azt, amit addig a Windowsról gondoltunk. Redmondban ugyanis meglepő módon elolvassák azokat a hibajelentéseket, amiket a gép szokott hazaküldeni, amikor összeomlik a rendszer, és ezekből tisztán látszott, hogy a bajt legtöbbször a nem megfelelően megírt driverek okozták. A Microsoft új, szigorúbb rendszert vezetett be, aminek az lett a következménye, hogy számos régebbi eszköz nem működött Vista alatt, jött tehát az anyázás meg a mérsékelt piaci siker.

Kitaposott úton

A Windows 7-nek már egyszerűbb dolga volt, mert egyrészt a gyártók megtanultak a Vista előírásainak megfelelően drivereket írni, másrészt meg a premier időpontjára már nagyjából kikoptak azok a régebbi alkatrészek, amiket a Vista bemutatásakor még javában használtak, és amiknek a frissítéséről már senki sem gondoskodott. Az eredmény? A Vistának alig 10 százalékos a piaci részesedése, a Windows 7-nek meg 26. Igaz, a tízéves XP-nek meg 52.

A probléma tehát kezelve lett és a Microsoft is túlélte az átállást, de a driverek a szigorúbb előírás ellenére is képesek a mai napig hibázni, ami a gép instabilitásához vezet. Éppen ezért az Intel hosszas gondolkozás után arra jutott, hogy az ember egyszerűen képtelen megbízható meghajtót készíteni, ezért ki is kéne hagyni őt annak a megírásából: végezze el a gép a piszkos munkát.

A vállalat minden évben megrendezi Kaliforniában a Research@Intel-t (két éve mi is ott voltunk rajta), ahol számtalan érdekes, kísérleti stádiumban lévő újdonságot mutatnak be, és Arun Raghunath projektje kétségkívül megérdemli a figyelmet. A mérnök szerint ugyanis a gép által írt driver megvalósítható. "A meghajtó írása alapvetően arról szól, hogy az operációs rendszer parancsait lefordítjuk az eszköz számára is érthető nyelvre. Ez a programozók szempontjából azt jelenti, hogy tökéletesen kell ismerni az operációs rendszereket és a hardvert is".

De nemcsak ez a gond: "problémát jelent sokszor a specifikációk értelmezése is, ami számtalan félreértéshez, így aztán bizonytalan működéshez vezet" - mondta Raghunath, majd hozzátette, hogy ez a driverek hibáinak legfőbb oka.

Input kell

A mérnök szerint az új módszerhez a legfontosabb a megfelelő specifikáció beszerzése az operációs rendszerhez és az eszközhöz is. "A célunk ugyanis egy olyan program megírása, ami a specifikációkat átnézve maga hozza létre a megfelelő drivert".

A csapat a már meglévő nyelvezetet, kifejezéseket akarja használni és nem tervez valamelyik új nyelvvel. "Pont az a lényeg, hogy emberi oldalról ne kelljen újratanulni semmit, ami további hibákhoz vezetne. A hardverfejletszők által használt nyelvet akarjuk használni".

Raghunath a megfelelő algoritmuson dolgozik, amihez a játékelméletet is fel kívánja használni. A szakértő ugyanis úgy tekint a driverre, mint az egyik játékosra, az operációs rendszerre meg mint a másikra. "Amikor a driver valamilyen irányba elmozdul, az operációs rendszer megpróbálja egy másik irányba mozdítani. Éppen ezért a győztes stratégia a meghajtó számára az, ha arra indul el, amerre nem kell az operációs rendszer hatásaitól tartania, amerre nem ütközik ellenállásba" - mondta.

A driver megírása innentől kezdve már gyerekjátéknak tűnik: csak csokorba szedik azokat a lépéseket, amiket a driver ellenállás nélkül tudott megtenni, hiszen ezekkel tud majd jól együttműködni az eszköz és az operációs rendszer.

Mint a karikacsapás

A dolog szépsége, hogy az tökéletesen platformfüggetlen. A fejlesztők szerint ha már megvan az eszköz, például a nyomtató specifikációja, lényegében mindegy, hogy Linux-szal vagy Windows-zal, esetleg az OS X valamelyik verziójával akarjuk kompatibilissé tenni, a program lejátssza a kis meccseit és készen is van a driver. Innentől minden megy, mint a karikacsapás.

"Az eszközgyártóktól ez szinte semmilyen energiát nem követel majd, legfeljebb, hogy egy kicsit segítőkészek legyenek. Odaadják a partnernek az eszköz specifikációját, az lefuttatja a programot, és olyan rendszereket tudnak majd eladni, aminek a komponensei lényegében tökéletesen egymásra vannak hangolva" - mondta Raghunath, aki azért elismerte, hogy a szokásos információnál valamivel többre van szükség. "A programnak senki sem magyarázza el a helyes működést, azt magának kell kitalálnia, amihez információra van szükség, de nem kell minden fejlesztési titkot kiadni, így bízunk abban, hogy a partnerek támogatni fogják az elképzelést".

index

A Budapest Kongresszusi Központban hétfőn elkezdődött a háromnapos EuroNanoForum, az EU legjelentősebb nanotechnológiai konferenciája. A nyitónapra a sajtó is elmehetett, és megtudhatta, hogy néhány olyan fejlesztésre is csak pár évet kell várni, ami 15-20 éve még sci-finek számított. 

Mint azt az EuroNanoForumot megnyitó Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, a rendezvény fő célja, hogy a nanotechnológia európai vezető kutatói kiszabják, 2020-ig milyen irányban haladjanak a szegmens kutatásai és fejlesztései. A konferencián tehát nem a távoli jövő nanorobotjairól volt szó, hanem a nanotechnológiát ma érintő kérdésekről.

Rudolf Strohmeier, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóságának igazgatóhelyettese például arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatásokon túl vonzóvá kell tenni az európai nanotechnológiai fejlesztéseket a befektetőknek, és jobban kell kommunikálni a terület eredményeit, mert a nanotechnológia még mindig nem nyerte el kellő mértékben a közvélemény bizalmát.
 

Hogy a rendezvény elsősorban szakmai jellegű, azt a kutatási projekteket bemutató, képletekkel és kémiai egyenletekkel terhelt poszterek is jelezték, és a sajtónak szánt összefoglalókon is nagyon kellett figyelni, hogy a légtérben repkedő szakkifejezések között ne veszítsük el a fonalat. A nap tanulsága mindenesetre világos volt: sok olyan fejlesztés, amit eddig sci-finek hittünk, már a kanyarban van.
Jön a grafénkor

A szakmai előadásokat megnyitó Bíró László Péter, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete Nanoszerkezetek Osztályának vezetője a laikusoknak is érthető módon vezette le, hogy az emberiség a kőkorszak óta új anyagokat fejleszt, a rézkorból és a vaskorból eljutottunk a XX. század második felébe, amit szilíciumkornak is nevezhetünk. A szíliciumot azonban le fogja váltani a grafén és jön a nanokarbonkor – állította határozottan Bíró.

A szénből gyártott grafén, az első, egy atom vastagságú anyag jelentőségét jelzi, hogy a tavalyi fizikai Nobel-díjat a grafénkutatások két úttörője, Andre Geim és Konstantin Novoselov kapta. A számítástechnikában a szilíciummal már kezdik elérni a technológia korlátait, de grafénnal ki lehetne tolni ezeket a korlátokat, többek között azért, mert az anyagnak jobb a töltés- és hővezető képessége, nagyobb a sűrűsége. A tranzisztorok mellett a grafén a képernyőkben jön majd jól, mert helyettesítheti a világban már kifogyófélben levő indiumot. Bíró kutatócsoportja a grafén megmunkálásában jár élen világviszonylatban is.
 

Michael Grätzel, a Lausanne Szövetségi Politechnikum kutatója arról beszélt, hogy a nanokristályok hogyan forradalmasíthatják az elem- és napelemipart. Az ágazatban új paradigma az úgynevezett mezoszkopikus napelem, ami a nanotechnológiai megoldásokkal létrehozott kristályszerkezetet ötvözi a fotoszintézist utánzó fényérzékeny festett cella (DSC) technológiával. A technológia legnagyobb előnye, hogy olcsó és hamar megtérül, nappal feltöltődő és este világító utcai lámpákban már alkalmazzák.
Pixeles látás

Az egészségügyi alkalmazásokról többek között Massimo Masserini, a Milano-Bicocca Egyetem munkatársa tartott előadást. Masserini csoportja az Alzheimer-kór gyógyítási lehetőségeit kutatja. A betegség egyre több embert érint, Európában körülbelül hárommillió Alzheimer-kóros él, de ez a szám 2040-re megduplázódhat. A betegség fő oka, hogy az idegsejteken kívül mérgező béta-amiloid nevű fehérje rakódik le, Masseriniék ezt akarják megkötni az e célra kifejlesztett nanorészecskékkel, és kivonnia szervezetből. Az ötéves projektnek most tartanak a felénél, már tesztelik a nanorészecskéket.

Szintén nano-orvostechnológiai projekt a több intézet együttműködésében zajló Nanoear és a Nanodreams, amelyek a süketség és a vakság kezelésében ígérnek áttörést. Az előbbiről Ilmari Pyykkö finn fül-orr-gégész professzor beszélt, a kutatás lényege a fül sérült idegsejtjeinek regenerálása a kívánt helyre pumpált speciális nanorészecskékkel vagy a részecskéken implantátummal. Szintén nanotechnológiai képalkotó eljárásokkal pontosan megállapítható, hogy hol találhatók a sérült idegek, és a kívánt helyen végezhető el a sejtek javítása. A kísérletek eddig roppant ígéretesek.
 

A Nanodreams projekt ugyanakkor már véget ért, mint azt a francia Philippe Bergonzo elmondta. A projektben részleges vakságot okozó betegségekre és szindrómákra készítettek megoldást egy retinaimplantátummal, ami egy apró kamerából, és az általa vett és digitalizált képet vevő, a retinához pontosan illeszkedő kütyüből áll. A megoldás hátránya, hogy a vett kép még elég pixeles, ezért a projekt folytatásában a felbontást akarják növelni.

Környezetvédelmi és biztonságtechnikai fejlesztésekről is szó esett az előadásokon. A német Dinamics projektben például olyan mobil vizsgálórendszer készül, amivel ivóvízben lehet azonnal kiszűrni vírusokat és baktériumokat. A többek között a bioterrorizmus ellen szánt eszköz DNS-minták alapján detektálja a kórokozókat. Az olasz vezetéssel készült Teraeye készüléket pedig reptéri ellenőrzéseken terveznek bevetni: az eszköz szenzorai ruhán keresztül is észlelik a robbanóanyagok és fegyverek anyagai által kibocsátott saját sugárzást. A holland Nanoglowa kutatásban pedig a szén-dioxidot csapdába ejtő membránokat fejlesztenek, már a tesztfázisban vannak.

Végül a nanotechnológiával kapcsolatos biztonsági kérdésekről is tartottak előadásokat, a terület egyik finn szakértője, Kai Savolainen elmondta, hogy már készül szabályozás, ami megszabja a munkahelyi levegőben található mesterséges nanorészecskék határértékét. A szakember ugyanakkor hozzátette, hogy folyamatosan nanorészecskéknek vagyunk kitéve – például akkor, amikor meghámozunk egy narancsot –, ezért önmagában a nanorészecskéktől nem kell félni, az egészségügyi aggályok mostanában erősödtek meg, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy a nanotechnológiai vívmányok nagy szerepet kapnak a jövőnkben.
 

index

Miután a Google úttörőként szép csendben kifejlesztette az önvezető autókhoz szükséges technikát, most szép csendben lobbizik azok legális használatáért a közutakon. 

A keresőmotor-óriás kevesebb, mint egy évvel az emberi beavatkozás nélkül is biztonságosan navigáló járművek fejlesztésének bejelentését követően kért törvénymódosítást Nevada állam kormányzatától. Tavaly egy újságírói kérdésre a Google képviselői elmondták, hogy titokban tartott kutatási-fejlesztési programjuk keretében közel 225.000 kilométert futottak a robot hibrid járművek Kalifornia útjain, köztük a Los Angelest és San Fanciscot összekötő 1-es főúton, ebből több mint 1.600 kilométert teljesen automatikusan, emberi beavatkozás nélkül teljesítettek.

Ugyanakkor a Google igen kevés tájékoztatást adott, mik is a kereskedelmi szándékaik valójában. A cég kedden erősítette meg, hogy lobbiznak az engedélyezés mellett, azt azonban már nem voltak hajlandók elárulni, miért éppen Nevadára esett a választásuk. Jay Nancarrow, a Google szóvivője csupán annyit mondott, hogy a projekt még igen csak a teszt fázisban jár.
 

A Mountain View-i cég egy Las Vegasi lobbistát, David Goldwatert szerződtette érdekeik érvényesítésére, melyekről várhatóan júniusban szavaznak a nevadai képviselők. Az egyik célkitűzés egy elektromos járművekkel kapcsolatos törvényjavaslat előterjesztésére irányul, ami magába foglalja az önvezető autók engedélyezését és tesztelését, míg a másik a mobiltelefon használatának engedélyezését célozza meg, egy önvezető autó sofőr ülésében ugyanis már nem jelentkezne zavaró tényezőként a szöveges üzenetek küldése sem.

Goldwater az állami közgyűlés elé április 7-én beterjesztett indítványában azt bizonygatta, hogy az önvezető technológia nagyobb biztonságot nyújt az emberek számára, üzemanyag hatékonyabb autókat eredményez és elősegíti a gazdasági fejlődést. Bár a mesterséges intelligencián alapuló biztonsági rendszerek egyre gyorsabban épülnek be a kereskedelmi forgalomban megjelenő személygépkocsikba, egy teljesen automata rendszer igen kényes kérdéseket vet fel a biztonsággal és a megbízhatósággal kapcsolatban. Az Egyesült Államokban a politikai döntéshozók és a szabályalkotók is tisztában vannak a technika gyors előretörésével, illetve azzal, hogy ezek már túllépnek a jelenlegi törvényi kereteken, ezért ha valóra szeretnék váltani az önvezető autókat, új törvényekre lesz szükség.

Az elemzők szerint Nevada az első állam, ami fontolóra vette a járművek teljes automatizálásának engedélyezését. "Bizonyos tekintetben ez egy nagyszerű minta és egy nagyszerű modell" - mondta Ryan Calo, a Stanford Jogi Egyetem tanára. "Felismeri ezeknek a járműveknek a tesztelési szükségességét és elkülönít egy területet Nevadában, ahol a tesztekre sor kerülhet"
 

A Google hat autót számláló, Toyota Priusokból és Audi TT-kből álló teszt-flottája könnyedén beazonosítható a járművek tetején elhelyezett lézeres távolságmérőkről. A gépkocsikat egy sor radar, kamera szenzor és egy csomagtartónyi számítógépes eszköz segíti a navigálásban. A tesztprogramban minden egyes járművet két ember felügyel, egy vezető és egy Google alkalmazott, aki az anyósülésen a beépített rendszerek működését ellenőrzi, ezzel elkerülve a figyelmetlen, vagy esetünkben a vezető nélküli autózás esetén alkalmazandó jogi retorziókat.

A projektet Sebastian Thurn, a Stanford Egyetem professzora felügyeli. A mesterséges intelligenciák szakértője 2005-ben mérnök hallgatóival és egy Volkswagennel elsőként nyerte meg a Pentagon Fejlett Védelmi Kutatási Projekt Ügynöksége, a DARPA, által kiírt önrendelkezésű járművek versenyét. Azóta dr. Thurn feladva az egyetemi katedrát főként a Google tervezetének szenteli idejét, egyre több szakértőt nyerve meg a fejlesztéseknek. Nyilatkozataiban azt hangoztatja, hogy a robotjárművek növelik az energiahatékonyságot, miközben csökkentik a közúti balesetek és halálozások számát. Emellett egy gépjármű megosztási rendszeren is dolgozik, ami állítása szerint felére csökkenthetné az Egyesült Államok útjain futó autók számát. "Mi lenne, ha felvenném a telefonom és azt mondanám, 'Zipcar gyere ide', majd egy pillanat múlva feltűnne a Zipcar a sarkon?" - tette fel a kérdést egy autóipari konferencián.

A Google önvezető jármű koncepciója egy járműipari komplexum megjelenését vetíti elő a Szilícium-völgyben. A Mercedes, a Volkswagen és több más autógyártó is rendelkezik laboratóriumokkal a területen, míg az IBM egy akkumulátorfejlesztési kezdeményezéssel lépett be a körben, a Fremontban található Nummi üzemet, ami egykor a General Motor és a Toyota közös vállalkozásaként jött létre, újra megnyitotta a Tesla.
 

sg

Robotok tömkelege várta a látogatókat május 4. és 6. között a Budapesti Kongresszusi Központban a Jövő technológiái - Future & Emerging Technologies - kiállításon, az Európai Bizottság egyik kiemelt rendezvényén. 

Nyüzsgő forgatag fogadta az embert, amikor belépett a FET (Future & Emerging Technologies - Jövő technológiái) második kiállítására, amelyet Budapesten tartottak. Rögtön a bejáratnál egy emberre igen hasonlító robottorzó akarta megszorítani a látogató kezét. Az egyszemű ECCEROBOT építője az emberi ízületek és izmok lehető legpontosabb működését igyekezett utánozni - sikerrel.

Ahogy haladtunk tovább a standok előtt, hirtelen egy akváriumban tekergőző polipkar vonta magára a figyelmet. Az ember először szinte nem is akarta elhinni, hogy robotot és nem élő állatot lát. Az OCTOPUS program egyik kiállítója elmondta, hogy egyelőre még csak két, vékony huzalok tucatjaival irányított, rugalmas, hajlékony anyagból készült kart készítettek, de tervezik a teljes polip megépítését. A robotot többek közt nehezen elérhető tárgyak megfogására, kiemelésére, összeszorítására lehet majd alkalmazni a víz alatt.

Következő érdekes helyszínen egy látszólag elkóborolt, kerekeken guruló robot jött velünk szembe. Kiderült, hogy gazdája agyhullámok segítségével irányítja. A kutató egy műanyag sapkát viselt, amelyen számos érzékelő található. Ezek az érzékelők az EEG készülékhez hasonlóan felfogják a használó agyhullámait, és továbbítják a robot felé az irányító "gondolatait". Az új típusú agy-robot interfészt kitűnően használhatják a mozgássérült vagy teljesen béna emberek, akik segítségével számos dolgot elvégeztethetnek a robottal, amelyre maguk képtelenek lennének.
 

A kiállítás következő állomásán nagyra nőtt "cickány" tapogatta bajuszszálaival a látogatót. A kutatók a kisemlősök érzékszőreiről mintázták a robot irányítóberendezését. A program még meglehetősen kiforratlan, de a rendszert sok helyen lehet majd használni, ahol más (például vizuális) irányítási rendszerek csődöt mondanak.

A kiállítás megtekintése után az esemény egyik magas rangú szervezője, Mario Campolargo, az Európai Bizottság Feltörekvő Technológiák és Infrastruktúrák Igazgatóságának vezetője az [origo] kérdésére elmondta, hogy a FET az európai kutatások egyik legkevésbé hagyományos, legkreatívabb része. "Ha végignézünk a kiállításon, akkor nemcsak egymásra épülő, de formabontó kutatásokra is láthatunk számos példát, amelyek egyebek között az agy működésének megértését, az érzékelő robotok kialakítását célozzák. A technikai fejlesztések nem egy-egy meghatározott tudományág eredményei, hanem ezek kölcsönhatásaiból adódnak. Valójában megpróbáljuk felfedezni az új ötletek, gondolatok jeleit, lényegtelen, hogy honnan származnak. Megpróbáljuk ezeket támogatni, hogy kibontakozhassanak, mivel ezek hosszú távon hatást gyakorolhatnak a jövő információs és kommunikációs technológiájára" - mondta Campolargo.
 

 

 

origo

2. rész

A világon először sikerült amerikai idegsebészeknek elérniük, hogy egy mindkét lábára megbénult férfi a gerince alsó szakaszába ültetett elektródákkal önállóan képes volt felállni, lábait mozgatni és segítséggel lépkedni. Susan Harkema, a 11 fős műtéti stáb vezetője áttörésként értékelte a történteket.

A most 25 éves Rob Summers, egykori baseballjátékos 2006-ban szenvedett balesetet, ami miatt mellkastól lefelé megbénult. Az úttörő műtét kipróbálására 26 hónappal ezelőtt önként jelentkezett. Ez a beavatkozás teljesen megváltoztatta az életemet - nyilatkozta most elragadtatottan Summers.

A páciens bénulását az okozta, hogy megsérültek a gerinccsatornájában futó idegek, melyek az agyba és onnan vissza az alsó végtagokba szállítják az elektromos impulzusokat. A műtét során a sebészek 16 elektródát helyeztek el a lumboszakrális (ágyék- és keresztcsontkörnyéki) gerincvelőbe, és összekötötték azokat az idegkötegekkel, amelyek a boka, a csípő, a térd és a lábujjak mozgását kontrollálják.

A beavatkozást követően rendszeresen elektromos árammal stimulálták az idegeket, mintha az agyból jött volna az inger: Summers naponta 250 percet gyakorolt, edzette izmait, mire a most bejelentett eredményt elérte.
 

index

A kaliforniai Edwards légibázison sikerrel végrehajtotta a Boeing Phantom Ray pilóta nélküli lopakodó harci repülőgépe az első repülését – jelentette be az amerikai légierő. A próbarepülés 17 percig tartott, a gép 2300 méteres magasságba emelkedett és 330 km/órás sebességet ért el. A próbarepülés fontos, és sikeres vizsgája volt a gép navigációs rendszerének, és a következő hetekben újabb tesztek követik majd. 

A Phantom Ray az amerikai hadsereg következő generációs, pilóta nélküli lopakodó gépek kifejlesztésére irányuló projektjében megalkotott prototípus. A projekt célja olyan gép megépítése, amelyek anyahajóról felszállva, az emberi pilóta hibalehetőségeit kizárva képesek felderítő hadműveletekre, az ellenséges légvédelem elleni csapásokra vagy az ellenség elektronikus rendszereinek zavarására.

A projektet a Boeing a DARPA (az amerikai védelmi minisztérium kutatás-fejlesztéssel foglalkozó ügynöksége) támogatásával 2007-ben indította el, a legnagyobb titokban. Az első pár évben a katonai cégen belül is titokban tartották a fejlesztést. A gépet 2010-ben mutatták be hivatalosan, az első repülését eredetileg tavaly decemberre tűzték ki.

index.hu

A robotok meglehetősen sok területen használhatók, egyesek szerint azonban továbbra is utópia az intelligens robotok megjelenése, mivel az emberiség jelenleg még nem áll erre készen.

Az elmúlt esztendőkben a robotok már meghódították a Mars felszínét, vulkánkráterekbe jutottak el, s képesek akár a lépcsőkön is felmászni. Talán éppen ezért furcsa, hogy Frank Kirchner professzor, a Brémai Egyetem munkatársa egyáltalán nincs elragadtatva a mai modellektől. A szakember úgy véli, hogy az emberiség még nem elég érett az intelligens robotokra.

"Napjainkban már egyetlen négyzetcentiméter felületen is száz aprócska szenzort helyezhetünk el. Azonban közel sem egyszerű feladat az érzékelők által szállított adatok feldolgozása. A kamerarendszerek és a különböző alkatrészek miniatürizálása teljesen új lehetőségeket nyitnak azelőtt, hogy a robotok miként érzékelik a környezetüket és miként lépnek kapcsolatba vele. Ez az összetettség a következő években csak tovább fog mélyülni" - jelentette ki a Brémai Egyetem Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontjában dolgozó szakértő.
 

Frank Kirchner szerint az egy egészen más kérdés, hogy vajon mikor jelennek majd meg az első intelligens, emberi robotok. Úgy gondolja, hogy ezek addig biztosan nem viszik előre a társadalmat, amíg az emberiség nem áll készen a megjelenésükre. S úgy véli, jelenleg még nem állunk erre készen. A legizgalmasabb kérdés az emberi intelligencia lemodellezése kapcsán az, hogy az emberiség egyáltalán meg tudja-e emészteni azt a dolgot, hogy matematikai értelemben nem több kiszámíthatóan dolgozó automaták halmazánál. Ahhoz, hogy az emberi intelligenciát - az összes szociális vonatkozásával együtt - egy technikai rendszerbe ültethessük át, először létre kell hozni egy megfelelő matematikai képletet. Utóbbit viszont még senki sem dolgozta ki és kétli, hogy egyáltalán létezik-e egy ilyen képlet. Emellett a legnagyobb gondot a különböző kultúrák eltérő robotkutatásai jelentik.

"Japánt és az ázsiai régiót mindig is a szociális szempontok nyűgözték le. Ezt alátámasztja, hogy az elmúlt évek szinte összes emberszerű robotjának prototípusa ott készült el. A technológiához való hozzáférés kulturális és spirituális szempontból egyaránt más, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Ezért van az, hogy ha feltesszük a kérdést: lehet-e emberi robotokat alkalmazni a gyógyításban, akkor Japánban a válasz egyértelműen igen lesz, míg az európaiak ennél jóval szkeptikusabbak. Európai szemmel egy gépnek nincs lelke és átvitt értelemben nincs énje, hanem csak egy tárgy. Ha elpusztítják, akkor legfeljebb károkozás történik" - közölte a kutató.

Kirchner szerint az eltérések jól megfigyelhetők az európai és a japán robotkutatási programokban is. Európában sokkal inkább az kerül előtérbe, hogy a robot milyen funkciókkal rendelkezik, mintsem, hogy emberszerű-e a külseje vagy sem. A kontinensünkön az a szemlélet uralkodik, hogy a mocskos vagy veszélyes helyszínekre robotokat kell küldeni. Az Egyesült Államokban hasonló álláspontot képviselnek a tudósok, sőt, ott bizonyos szempontból még gátlástalanabbak a szakemberek. Ezt bizonyítja, hogy a tengerentúlon gyakran használják a robotokat katonai célokra.
 

sg.hu

A kereskedelmi célú űrutazás piacvezető cége, az amerikai Space Adventures bejelentette legújabb ajánlatát: a Föld körüli utak, illetve a nemzetközi űrállomáson töltött néhány nap után a Hold megkerülésére is lehetőségük nyílik az űrturistáknak. A tervek szerint öt év múlva indulna az első Hold-túra, egy orosz Szojuz űrhajóval, a jegy ára 150 millió dollár.

A Szojuzban a pilóta mellett két űrturistának van hely, az első útra az egyik jegyet már lefoglalták (a vevő a neve titokban tartását kérte),a másik hely még szabad. Az út első szakasza az ISS-re vezet majd, onnan indul a kör a Hold körül, 100 kilométeres magasságban a felszín felett, ahonnan tökéletes kilátás nyílik a kráterekre, a Hold árnyékos oldalára, majd a túloldalon kibukkanva a horizonton megfigyelhető földfelkeltére. Ezt a látványt saját szemükkel eddig az űrkutatás történetében mindössze 24-en láthatták. Az egész út 8-9 napig fog tartani.

A nagyjából 27 milliárd forintnak megfelelő ár természetesen még változhat.
 

index.hu

Emberi vesét hoztak létre őssejtekből brit tudósok, az áttörés eredményeként a transzplantációra váró betegek majdan saját szerveiket növeszthetik – közölte a Daily Telegraph.

A mesterséges szerveket laboratóriumban alkották meg emberi magzatvíz és állati magzati sejtek felhasználásával. A vesék hossza jelenleg nagyjából fél centiméter, ez nagyjából egy elvetélt magzat veseméretének felel meg. Az Edinburgh-i Egyetem kutatói remélik, hogy teljes méretű szervvé növekedhetnek, ha emberekbe ültetik be őket. A módszer lehetővé tenné, hogy a páciensek saját veséiket hozzák létre a kilökődés veszélye nélkül.

Kicsit úgy hangzik, mint egy sci-fi, de nem az – mondta Jamie Davies, az egyetem kísérleti anatómia professzora. A kutatócsoport bízik abban, hogy az orvosok képesek lesznek a szülések alkalmával magzatvizet gyűjteni, melyet aztán tárolhatnak arra az esetre, ha a megszületett gyereknek a későbbiekben veseproblémái lennének.

Davies úgy véli, hogy a technológia tíz éven belül elérhető lesz a gyakorlatban, néhány sejt fagyasztva tárolása pedig még mindig olcsóbb megoldás lehet, mint valakit éveken át dialízisen tartani. Az áttörést jelentő technológiát hivatalosan az áprilisi edinburgh-i Tudomány fesztiválja rendezvény részeként mutatják be.

index.hu
 

Ne várjunk földönkívüli lényeket majd az első találkozáskor, ha idegen űrhajó száll le bolygónkon - mondják olyan kutatók, akik szerint idővel a gépek fölénk kerekedhetnek. Valószínű, hogy a csillagokhoz sem emberek utaznak, illetve máshonnan sem pusztán biológiai fejlődéssel született lények indultak már el. 

Márciusban került a hazai mozikba a Csata: Los Angeles - A Föld inváziója című science-fiction film, amelyben földönkívüliek támadják meg bolygónkat. Az idegenek kívülről robotoknak tűnnek, egy mechanikus vázban mozognak, rajta különféle eszközökkel, közöttük fegyverekkel. A Space.com szerkesztői megkérdeztek néhány kutatót, mi a véleményük egy ilyen látogatás lehetőségéről, és különösen a félig "robotokká alakult" idegenekről.

Michael Dyer (University of California, Los Angeles) informatikus szerint nagy a valószínűsége, hogy ha egyszer földönkívüliek landolnak bolygónkon, azok leginkább gépekre emlékeztetnek majd, illetve maguk is gépek lesznek. Dyer több forgatókönyvet is felvázol arra, hogy idővel az emberek vagy más, a biológiai fejlődés eredményeként kialakult értelmes idegen lények helyét robotok veszik át - szerinte nem kizárt, hogy ez elkerülhetetlen fejlődési út egy civilizáció számára.

A robotok erősebbek és intelligensebbek lesznek nálunk

Az egyik lehetőség szerint az ember mind jobban a gépektől fog függeni a jövőben, illetve elképzelhető, hogy a katonai alkalmazások keretében létrehozott robotok idővel saját megalkotóik fölé kerekednek - akárcsak a Terminátor-filmekben. Az egyes államok közötti verseny egyre hatékonyabb robotok létrehozását eredményezi majd, amelyek ennek révén várhatóan gyorsan fognak fejlődni.

Dyer szerint néhány száz éven belül az emberek által létrehozott szintetikus szervezetek erősebbek és intelligensebbek is lesznek nálunk, és számos területen átvehetik majd a helyünket. Ez nem feltétlenül gyorsan és erőszakosan történik - sőt bizonyos szempontból akár az emberi intelligencia túlélését is jelentheti. A műszaki fejlődés révén idővel képesek lehetünk olyan összetett műveletek elvégzésére alkalmas gépeket létrehozni, amelyek túltejesítik az emberi agy lehetőségeit. A mesterséges intelligencia pedig idővel hatékonyabb lehet az emberinél, aminek logikus velejárója, hogy a mindennapi életben is jobban érvényesül majd.
 

Más tényezők és lehetőségek is a "robotok uralmának" és elterjedésének kedveznek más feltételezett technikai civilizációkban is, és mindez meghatározhatja, hogy milyen idegenekkel találkozhatunk majd egyszer. A nagy távolságokat átszelő csillagközi utazások megvalósításához például sokkal hatékonyabbak a gépek, mivel könnyebben és egyszerűbben fenntartják működőképességüket - élettartamuk pedig tetszőlegesen hosszú lehet. Legalább ennyire fontos, hogy bármilyen égitestre érkeznek is egy csillagközi utazás végén, nagy eséllyel alkalmazkodhatnak az ott uralkodó viszonyokhoz.

Gépekkel találkozhatunk majd

Seth Shostak, a SETI intézet csillagásza osztja a fenti véleményt. Szerinte ha egyszer személyes találkozóra kerül sor egy földlakó és az idegenek között, utóbbiakat gépek fogják képviselni - és ennek megfelelően lehetséges, hogy nem az adott élőlények (például emberek) csoportja fog terjeszkedni és végső soron fennmaradni az űrben, hanem az általuk létrehozott gépek.

A fejlődés sebessége is a robotoknak, illetve egyéb meterséges, szintetikus lényeknek kedvez. A 13,7 milliárd éves Világegyetemben 4,5 milliárd éve született meg a Föld, és 3,7-3,9 milliárd éve alakult ki rajta az élet. Bolygónkon az intelligens élet megjelenését közel egymillió évvel ezelőttre datálják, az emberi civilizáció pedig csak fél évszázada ért el arra a szintre, hogy kilépjen a világűrbe. Ha a fejlődés ilyen ütemben halad, elképzelhető, hogy rövid időskálán belül úgynevezett posztbiológiai lényekké alakulnak utódaink, elhagyván az emberi test sérülékeny és szűk korlátok közé szorított lehetőségeit. Ha pedig a Világegyetemben a Napnál idősebb csillagokat és a Földnél idősebb bolygókat tekintjük, ilyen fejlődési sebesség mellett az idegen civilizációk már rég elérhették azt az állapotot, amikor "egyszerű" biológiai lényeknél fejlettebb formákká alakultak.

Michael Dyer szerint ilyen szempontból nem fényes a Homo sapiens jövője. A fejlődés során a biológiai "anyaszervezet" fokozatosan lemarad a gépek képességei mögött, amelyek ideális esetben védeni, segíteni fogják - de ez előbb-utóbb alárendelt helyzetet eredményez.

Nekünk is gépeket kell keresni?

Seth Shostak egy 2010-ben megjelent cikkében újraértelmezi a Földön kívüli intelligencia utáni kutatások célpontjait is. A cikk szabadon hozzáférhető kivonatában megállapítja: a Földön kívüli intelligencia utáni kutatásoknál abból indulunk ki, hogy a "lakható égitesteken" van a legnagyobb esélyünk a sikeres felfedezésre. Ezek olyan bolygók és holdak lehetnek, ahol van folyékony víz és megfelelő légkör. Feltételezzük továbbá, hogy a más világokon lévő élőlények legalább részben hozzánk hasonló biokémiával rendelkeznek.
 

intelligencia keresésében félrevezető lehet - írja Shostak. A kutató szerint röviddel azután, hogy egy civilizáció eljut a rádiókommunikációig, mesterséges intelligenciát fejleszt ki. Az emberiség ezt akár ebben az évszázadban elérheti. A mesterséges intelligenciának aztán saját evolúciója indulhat el, és benépesíthet olyan világokat, amelyek biológiai lények számára nem lakhatóak - sőt valószínű, hogy több az ilyen világ. Shostak szerint a mesterséges intelligenciát olyan helyen kellene keresni, ahol anyagból és energiából is bőven van utánpótlás, ezért a SETI teleszkópjaival a forró, fiatal csillagok környezetét is érdemes lenne vizsgálni.

A sci-fi számos klasszikusa feldolgozta már emberek és robotok kapcsolatát, találkozását, és sokak szerint ebből is kiemelkedik Isaac Asimov Alapítvány-Birodalom-robot regényciklusa, amely egy számunkra kedvező forgatókönyvet vázol fel. A történet szerint egy robot állítja fel a "nulladik törvényt", mely szerint a robotnak nem szabad kárt okoznia az emberiségben, vagy tétlenül tűrnie, hogy az emberiség bármilyen kárt szenvedjen.
 

 

origo.hu

 

A Holdra szállást megcélzó Constellation program részeként vágtak bele az űrhajó fejlesztésébe, de ezt a programot leállították, és a NASA egyszerű csapatmentő járművé akarta degradálni az Oriont. A gyártó azonban nem változtatott a terveken. 2016-ban űrbe indulhat a modern jármű.

Barack Obama kormánya 2010-ben leállította a Constellation programot, amellyel megint amerikai űrhajósokat juttattak volna a Holdra. E program keretében kezdték el az Orion űrhajó és az Ares-1 hordozórakéta fejlesztését, és a NASA a kormányzati döntést követően sem állította le a munkát. Obama azt kérte a NASA-tól, hogy inkább az aszteroidák és a Mars legyen a célpont.

Egy jelentés szerint az amerikai űrhivatal egyszerűen csapatmentő járművé fokozta volna le az Oriont, de a gyártónak, a Lockheed Martinnak egészen más tervei voltak. Kedden bemutatta az űrhajó első példányát, ami sokkal több, mint egy mentőhajó. Az Orion elég robusztus ahhoz, hogy eleget tegyen a kormányzat célkitűzésének, és biztonságban eljuttasson embereket az aszteroidákra vagy a Marshoz.

Az Orionban van egy modul a legénységnek és a rakománynak, van egy szervizmodul a hajtóműnek és az áramellátásnak. A kilövésmegszakító rendszer pedig biztonságba helyezi a kapszulát, ha gond van a rakétával. Az űrhajóhoz tartozik egy irányítóközpont is, amelyet a Lockheed saját költségén épített meg 35 millió dollárból.

Az űrhajónak szigorú teszteken kell bizonyítania, hogy valóban kibírja a szélsőséges űrbéli időjárást. Az első Föld körüli utazás 2013-ban lehet, és ha minden jól megy, 2016-ban üzembe állíthatják az első Oriont.

index.hu
 

 

A Discovery 39. és egyben utolsó útján személyzetet és újabb felszerelést szállít fel a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére. A hasznos terhek között van a Robonaut-2 (R-2) jelű, ember alakú droid, amely az asztronauták munkáját segíti majd.