A tudomány mai állása

Januárban, éveken át végzett izraeli és Egyesült Államokbeli klinikai vizsgálatok után, kereskedelmi forgalomba kerül a kerekesszék új alternatívája, amelyet januártól vásárolhatnak meg a világ különböző részein működő rehabilitációs központok. A Washington Post szerint az eszköz – az úgynevezett „robotnadrág" – érzékelők és motorok segítségével lehetővé teszi, hogy mozgásképtelenné vált emberek álljanak, menjenek, vagy akár lépcsőt is járjanak.

A fejlesztés négy évig tartott, az ötlet pedig igencsak inspiráló körülmények között született: a készülék feltalálója, Amit Goffer izraeli mérnök – közlekedési baleset folytán – mozgásképtelenségre kárhoztatva kezdett el töprengeni azon, hogyan változtathatja a helyét valaki, aki sem mások segítségét, sem a klasszikus eszközöket nem akarja vagy tudja igénybe venni.

Az idea kivitelezésére Goffer céget alapított: a high-tech járógépet ma az Argo Medical Technologies Inc. forgalmazza. A vállalkozásban több robotikai és orvosi exoskeletonokat gyártó cég működik együtt. [Exoskeleton: az emberi testet magába foglaló teherhordó-helyváltoztató szerkezet, ’külső csontváz’.

A „ReWalk"-nak elnevezett berendezés segíthet a paraplégiásoknak (alsótesti és alsóvégtag-bénulásban szenvedőknek) felállni és járni: ehhez előre kell hajolniuk, felső testüket pedig különböző irányokba kell mozdítaniuk. A ReWalk felhasználóinak a biztonság kedvéért mankót is kell használniuk.

A ruhán kívül viselt 16 kilogrammos berendezést mozgásérzékelőkkel ellátott lábmerevítők és motoros ízületek alkotják, amelyek a felsőtest mozgásaira és egyensúly-változásaira reagálnak. Az eszközt hevederek rögzítik a páciens derekára és vállaira, hátizsákjában pedig a „fedélzeti számítógép" és a 3,5 órás üzemhez elegendő áramforrás kapott helyet.

Működése során – mint a Washington Post írja – fémes hangokat produkál, „akárcsak a ’80-as évek kultuszfilmjének hőse, a Robotzsaru". „A ReWalk ember/gép-berendezés" – szögezi le Oren Tamari, az Argo ügyvezetője. „A gép önmaga nem tud járni, ahogyan a felhasználó sem. Csak együtt képesek erre."

Állítása szerint a mintegy 100 ezer dollárba [20 millió forintba] kerülő berendezés használata elejét veheti bizonyos igen költséges komplikációknak, amelyek a járóképtelen embereknél gyakran kialakulhatnak: decubitus-szerű sérülések, húgy-ivarszervi, keringési és szív,- illetve keringési zavarok.

A Washington Post cikkírója úgy ítéli, az eszköz kedvező piaci fogadtatásra számíthat, jelenleg fellendülés érzékelhető az efféle berendezések forgalmában.

A Sunnivale-i (Kalifornia) Tibion Corp egy, a ReWalkhoz meglehetősen hasonló készüléket reklámoz – a „Bionic Leg-et" [azaz ’bionikus lábat’] – amely azonban az agyi katasztrófák áldozatait hivatott segíteni, az izlandi Ossur pedig meghajtott térdprotézist készít amputáltak mozgásának megkönnyítésére. A ReWalknak is meg kell meg majd küzdenie bizonyos konkurenciával, a múlt hónapban ugyanis hírül adták kaliforniai Berkeley Bionics termékének, az eLEGS [’e-lábaknak’] elkészültét, amelynek egy meghatározott kontingensét 2011 második felében hozzák forgalomba. Ez is exoskeleton, klinikai tesztjei a jövő év elején kezdődnek rehabilitációs klinikákon.
 

Teljesen robotizált, joystick-vezérlésű egységet alkotott meg az új-zélandi Rex Bionics – ahogyan más cégek is forgalmazzák a fizikai teljesítmény fokozásának elektronikus-mechanikai eszközeit.
A nyaktól lefelé mozgásképtelen Goffer maga nem veheti hasznát találmányának, mert a ReWalk felhasználóinak kezüket és vállukat is mozgatniuk kell, nem beszélve a mankók markolásáról. A cég azonban nem éri be a ReWalk által jelenleg kínált lehetőségeikkel: a következő változatot kvadriplégiásoknak fejlesztik, akik, ahogyan Goffer, sem lábukat, sem karjukat nem képesek mozgatni.

Az első felhasználók szerint a járógép haszna „több, mint fizikai" – a sérültek számára egyéni, fegyveres erők számára kollektív lelki-morális támaszt is jelenthet. [A ReWalkot már az Óvilágban, a Düsseldorfiban rendezett novemberi Medica kiállításon is bemutatták.]
 

weborvos

Néhány év múlva rendszeres gyakorlattá válhat, hogy a balesetek súlyos sérültjeivel kén-hidrogént lélegeztetnek be, a tüdőbetegeket pedig szén-monoxiddal kezelik. A mérgező gázok igen hasznosak lehetnének a gyógyászatban, amit az tesz lehetővé, hogy szervezetünk maga is termeli ezeket az anyagokat. Jó példa erre a nitrogén-monoxid, amellyel a súlyosan beteg csecsemőket már ma is meg lehet gyógyítani.

Képzeljük el, hogy súlyos autóbalesetet szenvedünk, a lábunkból pedig ömlik a vér. Hamar elvéreznénk, de az orvos ekkor hidrogén-szulfid gázt lélegeztet be velünk. A vérzés ugyan nem áll el, viszont jelentősen lelassul - a szívünk percenként csak egyet dobban. 

A Groningen Egyetem két tudósa megfejtette a fogkőképződést előidéző enzim szerkezetét és működési mechanizmusát. A munkájukból nyerhető ismeretek elősegítik az enzimet gátló anyagok azonosítását, amiket a fogkrémekhez, vagy akár az édességekhez adva búcsút inthetnénk a fogszuvasodásnak. 

Mágneses impulzusokat alkalmaznak annál az új technikánál, amelyben addig melegítik a vas-oxid szemcsékkel körülvett rákos sejteket, míg azok túlhevülnek és elpusztulnak.

Írásunkban bemutatjuk azokat a zseniális találmányokat, amelyek hamarosan gyökeresen megváltoztathatják a mindennapjainkat. 

Teleportáció

Egyik pontról a másikra nagyon „könnyen” eljuttathatunk bármilyen tárgyat vagy élőlényt, ha kvantuminformációra bontjuk a fizikai valóját, majd a célállomáson a legapróbb molekulák szerint összeillesztjük azt. A teleportáció alapja a fény, így a tévhittel ellentétben nem azonnal következik be az áthelyezés, hanem fény sebességével egyenlő mértékben. A fény közel háromszázezer métert tesz meg másodpercenként (299 792,458 m/s) ami azt jelenti, hogy a Holdra (A Föld- Hold távolsága 384000 kilométer) valamivel több, mint 1,28 másodperc alatt lehetne eljuttatni az átalakított információt.

Amennyiben úgy gondoljuk, hogy ez az eljárás csupán fantáziadús szerzők agyszüleménye, akkor tévedünk. Leleményes ausztrál kutatóknak 2002-ben, lézersugár szétszedésével sikerült fényrészecskét teleportálniuk. Az eredmény magáért beszél, még akkor is, ha nem túl nagy, egy méteres távolságról volt szó.

Két évvel később, osztrák kutatóknak egy Duna alatt húzódó, hatszáz méter hosszú optikai kábel végpontjai között sikerült fotonok kvantumállapotát teleportálniuk.

2006-ban, dán szakembereknek már milliárdnyi atomból álló tárggyal sikerült végrehajtaniuk a kísérletet. Az információt első blikkre ugyan nevetségesnek tűnő, fél méteres távolságba sikerült eljuttatniuk, ám először fordult elő, hogy nem csak fényt, hanem anyagot is sikerült teleportálni.

2010 májusában a kvantum- teleportáció újabb mérföldkőhöz érkezett, kínai tudósok jóvoltából. A Földön lévő kísérleti állomás és egy tizenhat kilométeres magasságban keringő műhold között, nyolcvankilenc százalékos pontossággal sikerült az információt, teleportálás által eljuttatni.

A jelenlegi, technikai hiányosságok mellett további, etikai természetű kérdések merülhetnek fel: ki garantálja, hogy a jövőben ember teleportálásánál az illető érzelmei, gondolatai teljes mértékben megmaradnak? További kellemetlenséget okozhat, ha a teleportált személy minden egyes részecskéje megvan, csak nem a megfelelő sorrendben.

A Star Trekből - és egyéb sci-fi, fantasy filmből, könyvből, elektronikus játékból - ismert teleportáció még a jövő zenéje, a tudósok viszont rendületlen erővel folytatják a kísérleteket.

Láthatatlanság

Valószínűleg számos ember gondolta már a történelem során, hogy bizonyos szituációkban jó lenne teljesen észrevehetetlenné, vagyis láthatatlanná válni. Ez a vágy kiválóan tetten érhető - többek között - a filmeken: elég, ha a Harry Potter sorozatból jól ismert láthatatlanná tévő köpenyre gondolunk. Egy teljesen friss tudományos eredménynek köszönhetően mégis eljuthatunk oda, ahol a mese valósággá válik: ténylegesen, a valódi, hús-vér világban láthatatlanná válhatunk. Persze nem ma, vagy holnap.

Brit, német, görög és török tudósokból álló kutatócsoportnak sikerült egy tárgyat teljesen láthatatlanná alakítani. Az eredményt a fény terjedési sebességének és irányának megváltoztatásával sikerült elérni, melynek következtében a mikrométer vastagságú tárgy, három dimenzióban - egy bizonyos hullámhosszon - láthatatlanná vált.

Mindez hatalmas eredmény, korábban csak két dimenzióban sikerült tárgyakat eltűntetni. A kísérlet sikere fényes bizonyítéka az ember tudományos jártasságának, a gyakorlati alkalmazás azonban gyermekcipőben jár, mivel jelen pillanatban csakis a milliméter törtrészénél is kisebb anyagok „eltűntetésére” van lehetőség.

Az etikai aggályok ennél az eredménynél is felmerülhetnek, gondoljunk bele mi lesz akkor, ha a kiforrott technika rossz kezekbe kerül. Persze elképzelhető hogy semmi sem történne, ugyanis ha valamit nem látunk…

Alábbiakban röviden, további korszakalkotó találmányokat mutatunk be.
 

Nanopapír

Egyetlen valamirevaló titkosügynök kelléktárából sem hiányozhat a téphetetlen papír. A problémát realizálták a svéd kutatók, „ezért” kifejlesztették a nano, vagyis a legerősebb szakítószilárdságú papírt. A találmányt a hagyományos társaitól ezerszer vékonyabb cellulózszálakból hozták létre. Az így kapott anyag ellenállóbb az öntöttvasnál is.

Grafén

Idén Andre Geim - Konstantin Novoselov párosnak - a Manchesteri Egyetem tudósainak - megosztva ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat. Az indoklás szerint a két tudós a kétdimenziós grafénra vonatkozó előremutató kísérleteiért érdemelte ki az elismerést.

Maga az anyag a szén egyik megjelenési formája, ami egyetlen atom vastagságú és a gyémántnál is keményebb. Kiválóan vezeti az elektromosságot, így a nanotechnológiában remekül felhasználható: szakértők szerint a grafén tíz éven belül forradalmasítani fogja az elektronikát, kiszorítva a ma még széles körben alkalmazott szilíciumot.
 

hírextra

Leginkább egy óriás cserebogárra hasonlít az a masszírozórobot, amely segít kilazítani az elfáradt hátizmokat.

A WheeMe nevű készülék alapfunkciója szerint össze-vissza járkál testünkön, és közben a kerekeiből kiálló műanyag lapocskákkal masszírozza fáradt izmainkat. Annak érdekében, hogy ne essen le, különféle dőlésérzékelő szenzorok dolgoznak benne. Használata meglehetősen egyszerű, legalábbis a leírás szerint: csak le kell heverednünk, magunkra rakni a robotot, az pedig amíg az akkuja bírja, le-fel járkál rajtunk.

Így leírva nem hangzik igazán szimpatikusnak a dolog, ám a gyártó honlapján elhelyezett képek alapján kevés élvezetesebb dolog van annál, mint amikor egy WheeMe dolgozik rajtunk. Csak aztán nehogy a robotporszívó féltékennyé váljon…
 

geeks.hu

Gyilkos sugárzást, töltött részecskék intenzív záporát zúdítják a neutroncsillagok a környezetükre. Néhány bolygót sikerült már ilyen égitest körül azonosítani, de közelről még senki nem pillantotta meg őket. Ezúttal két fantáziarajzon mutatjuk be, miként festhet ez az egzotikus helyszín.

A nagytömegű csillagok életüket látványos szupernóva-robbanás keretében fejezik be. A kataklizma nyomán az égitest külső rétegei nagy sebességgel eltávoznak, magja pedig egy apró és kompakt objektum formájában marad vissza. Utóbbi az esetek nagy részében egy neutroncsillag, amelynek sűrűsége megegyezik az atommagéval. A modellek alapján a robbanást nem élik túl az eredetileg a csillag körül elhelyezkedő bolygók - azonban ilyen extrém helyszíneken is akadtak már planétákra, amelyek a halott csillagtetem körül keringenek.

Ilyen egzotikus bolygókból mutat néhányat a mellékelt festmény, amelyet az alkotó, Ron Miller ajánlott fel az [origo] számára. Az első képen egy kopár felszínű, légkör nélküli planéta és két társa látható. Bár a rendszer centrumában lévő égitest egy halott csillagtetem, amely nem termel energiát, mégis intenzív sugárzást bocsát ki.

Egy pulzár feltételezett bolygóinak festménye (Ron Miller, Black Cat Studios) 

A centrumban lévő, közel 10 kilométeres neutroncsillag nagyenergiájú, gyilkos sugárzással bombázza a hozzá közel keringő bolygókat, amelyeknek emiatt feltehetőleg nincs is légkörük. Felszínükön még az elektronikus berendezések sem üzemelnének az intenzív sugárzások és töltött részecskék zápora miatt, az élet lehetősége pedig szóba sem jöhet.

A képen középen lévő fényforrás maga a neutroncsillag, amelynek közelében az intenzív mágneses tereket ionizált gáz rajzolja ki. A rendszerben lévő anyag a neutroncsillaghoz közel ionizálódik, és mozgását a mágneses tér erősen befolyásolja - ennek megfelelően a Naprendszerben ismeretlen áramlások, meghatározott alakba rendeződő plazmatömegek lehetnek itt. Elképzelhető, hogy az ilyen planéták úgynevezett második generációs bolygók. Ezek nem a csillaggal együtt alakultak ki, hanem a robbanás után kirepült, de az égitest körüli térségben maradt anyagból álltak össze, egzotikus összetételű bolygókat alkotva.

A második kép ugyanebben a rendszerben egy távolabbi égitestet mutat, egy messzi óriásbolygót, amely talán a kataklizma ellenére is sok gázt megőrzött eredeti légköréből. A csillag robbanásakor fellépett intenzív sugárzás lehántotta külső rétegeit, de anyagának jelentős része megmaradt. Mivel a központi égitest ledobta tömegének egy részét, gyengült a gravitációs ereje, és ezért megnőtt bolygóinak keringési távolsága.

Fantáziarajz egy gázbolygóról és két holdjáról, amelyek a neutroncsillag körül keringenek (Ron Miller, Black Cat Studios)
 

A planéta körül két hold is látható. Ma pontosan még nem ismert, miféle kölcsönhatások játszódnak le egy felrobbant csillag környezetében, és hány marad meg korábbi bolygói közül, illetve mi történik a planéták körül keringő holdakkal. A művész itt megkegyelmezett ennek a bolygónak és két holdjának, amelyek a képen továbbra is a neutroncsillag körül, igaz, attól távol keringenek.

origo.hu

Egy kutatócsoport olyan genetikai eszközt hozott létre, amelyet a jövőben szinte bármilyen célra fel lehetne használni a sejteken belül. Egy mesterségesen előállított, speciális DNS-darab beültetésével elérték, hogy a vizsgált sejtek úgy viselkedjenek, ahogyan a kutatók szeretnék. Erre ugyan már korábban is volt lehetőség, de korántsem ennyire rugalmasan: az eszközzel egyaránt el lehetne pusztítani a rákos sejteket, vagy célzottan vezérelni az őssejtek viselkedését.

Régóta ismert, hogy az öregedési folyamatok a kromoszómák végeinek rövidülésével függenek össze. Az ebben szerepet játszó enzimet régóta kutatják, eddig mégsem sikerült olyan szert létrehozni, amivel visszafordítható, vagy lassítható lenne az öregedés. Korán öregedő egerekben viszont már elérték, hogy újra megfiatalodjanak a károsodott szervek.

Az 1980-as években fedezték fel először, hogy a telomeráz nevű enzim kulcsszerepet játszik a sejtek öregedési folyamataiban. A sejtek genetikai anyagát tároló kromoszómák végein "sapkák" helyezkednek el, amelyekben ismétlődő DNS-szakaszok találhatóak (ezeket hívják telomeráknak). A telomerák minden sejtosztódás alkalmával rövidülnek, ami idővel azt eredményezi, hogy a sejt nem osztódik tovább, vagy akár el is pusztul. A telomeráz enzim éppen ezt a folyamatot gátolja - például az őssejtekben - aminek hatására a kromoszómasapkák rövidülése nem zajlik le. Ez vetette fel azt az ötletet, hogy a telomeráz aktiválásával lassítani lehetne a sejtek öregedését.

A telomeráz szerepének felfedezése óta több mint két évtized telt el, és ezalatt kiderült, hogy a dolog nem ennyire egyszerű. A telomeráz öregedésben játszott szerepe sokkal bonyolultabb, mint azt eleinte gondolták, így azóta sem sikerült olyan módszert kidolgozni, amivel gátolni lehetne a sejtek elöregedését. A telomeráz és a korai sejthalál összefüggéseit egyes kutatások igazolták, másokban viszont nem sikerült egyértelműen kimutatni ezt a kapcsolatot.
 

Megfiatalodtak az egerek szervei

A kutatók most olyan egereknél értek el látványos eredményt, amelyekben teljesen inaktívvá tették a telomeráz enzimet. Ronald DePinho (Dana-Farber Cancer Institute) és munkatársai azt tapasztalták, hogy az enzim hiányában az állatok gyors ütemben öregszenek, a kromoszómavégek sapkái pedig sokkal rövidebbek lesznek, mint az egészséges állatokban. Hogy kideríthető legyen, visszafordíthatóak-e ezek a folyamatok, a kutatók olyan egereket hoztak létre, amelyekben ismét vissza lehetett állítani a telomeráz aktivitását.

Először megvárták, amíg az enzimhiányos állatok elérik a felnőttkort, majd egy vegyület segítségével egy hónapra ismét működésbe léptették az enzimet. Egy hónap elteltével újra megvizsgálták az egereket, és azt tapasztalták, hogy az öregedési folyamatok látványosan visszafordultak. Az összezsugorodott herék visszanyerték eredeti alakjukat, és az állatok termékenysége is visszatért. A lép, a máj és belek ismét elérték azt a fejlettségi szintet, ami a károsodott állapot előtti időszakot jellemezte - írja a Nature beszámolója.

A telomeráz egyhónapos aktivitása az agyra is jó hatást gyakorolt. Az enzimet továbbra is nélkülöző egerekkel összehasonlítva megnőtt azoknak az állatoknak az agya, amelyekben ismét működött az enzim. Az idegsejtek előalakjai (progenitor sejtek) újra aktívvá váltak, és új idegsejteket kezdtek el létrehozni.

A rák kialakulása miatt nem feltétlenül biztonságos ez a módszer

"Az eredmények alapján feltételezhető, hogy a fokozott öregedéssel kísért betegségeknél is lehet olyan pont, ahol még visszafordíthatóak az események. Emiatt továbbra is érdemes lenne azokat a szereket kutatni, amelyek serkentik a telomeráz aktivitását. Ha mást nem is, de a korai öregedést okozó ritka betegségeket talán kezelhetnénk ezekkel" - mondta DePinho.

A kutatók természetesen arra is gondoltak, hogy talán a normális öregedési folyamatokat is lassítani lehetne így, akár az egészséges emberekben is. Ehhez viszont először arra lesz szükség, hogy igazolják a beavatkozás biztonságosságát. Ismert ugyanis, hogy a daganatok kialakulása során a telomeráz mutációja is gyakran jelen van, ez pedig elősegíti a tumornövekedést.

Előfordulhat persze, hogy a telomeráz aktiválása ellenkező hatást vált ki, és segít megelőzni a daganatkeletkezést. Ez azonban még nem igazolt. Egy másik probléma, hogy a telomerázhiányos egerek nem feltétlenül a legjobb modellek az emberi öregedés tanulmányozására. "A kísérletben olyan egerek szerepeltek, amelyek abnormálisan gyorsan öregedtek. Nem ismert, hogy a szervezetben ilyenkor lezajló folyamatok megfelelnek-e azoknak a történéseknek, amelyek a természetes öregedés során zajlanak. Tovább bonyolítja a kérdést, hogy az öregedés egy igen összetett folyamat, és nem biztos, hogy ebben épp a kromoszómavégek rövidülése a legfontosabb faktor" - mondta David Harrison, a Bar Harbor- i Jackson Laboratory munkatársa.
 

origo.hu

A Cincinnati Egyetem professzora és csapata olyan papírt fejlesztettek ki, amely alkalmas arra, hogy az úgynevezett Electrowetting technológia hordozóanyaga lehessen.

Az új megoldásnak köszönhetően a jövőben az e-olvasók kijelzőin megjelenő anyagok teljesen olyan tapintású lesznek, mintha a felhasználó hagyományos papírt fogna a kezében. Mindez Andrew Steckl professzornak és kollégáinak köszönhető. A Cincinnati Egyetem kutatói ugyanis bebizonyították, hogy létre lehet hozni olyan anyagot, amelyből tapintásra a hagyományos újságpapírra teljesen hasonlító kijelzők készíthetők. "Az elektronikus papír egyik fő célja, hogy tényleg úgy nézzen ki és olyan érzést keltsen amikor kézbe vesszük, mintha egy valódi tintát tartalmazó papírt látnánk és fognánk meg" - hangsúlyozták Steckl és a csoportja tagjai az ACS Journal Applied Materials & Interfaces nevű szakmai folyóiratban megjelentetett összefoglaló cikkükben.

A szakember és kollégái számára egyértelmű volt, hogy egy olyan anyagot kell keresniük vagy kifejleszteniük, amelyik leginkább a hagyományos papírra hasonlít, de közben nem nélkülözi az üveg jellemzőit sem. A kijelzőtechnológiák közül az úgynevezett Electrowettingre esett a választásuk. A kutatási eredmények biztatóak.

"A megfelelő papír, eljárás és gyártási technika alkalmazásával olyan eredményt lehet elérni, mintha üveget használnák" - közölte Steckl. Mindez azt jelenti, hogy az Electrowetting technológiának köszönhetően akár színes mozgóképek is megjeleníthetők. A hosszútávú cél pedig olyan összegöngyölíthető, felhajtható színes képernyők kifejlesztése, amelyeket megérintve az az érzése támad az embereknek, hogy papírt fogna a kezében. A kutató szerint a technológia 3-5 éven belül jelenhet meg a piacon, ehhez azonban az kell, hogy megfelelő partnereket találjanak a program támogatására. Amennyiben ez sikerül, úgy az Electrowetting technológiájú kijelzők komoly konkurenseivé válhatnak a jelenleg az Amazon Kindle és más e-olvasókban használt E-Ink képernyőknek.

sg.hu
 

Egy brit egyetemen olyan nanotechnológiás krémet dolgoztak ki, mely valóban segít visszaállítani a bőr kollagéntartalmát.

Rendszeres mozgással jó eséllyel védi magát az Alzheimer-kór kialakulása ellen az, akinél genetikai hajlam miatt magas a betegség kialakulásának esélye - mutatták ki amerikai kutatók.

Nanotechnológiai módszerekkel sikerült eltérítenie a látható fényt egy európai kutatócsoportnak, így közel került megvalósításhoz a láthatatlanná változtatás lehetősége - jelentette be az Európai Bizottság.

Röntgensugarak vagy periszkóp nélkül is készíthetnénk képeket olyan tárgyakról, amelyek nem tartózkodnak a közvetlen látóterünkben - állítják amerikai kutatók. 

A Massachusetts Műszaki Intézet (MIT) munkatársai olyan kamera elvét tesztelték, amely egy femtoszekundumos lézerrel ultrarövid fényimpulzusokat bocsát ki. Ezek a tárgyakról többszörösen visszaverődnek, és kis részük egy fotodiódán át visszajut a kamerába. Az pedig összetett számítógépes algoritmusok segítségével megpróbálja pixelenként rekonstruálni a sarkon túli tárgyakat is - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.

A kutatásban résztvevő Ahmed Kirmani egy helyiségbe nyíló ajtó példáján magyarázza el a folyamatot. A kamerából kiinduló fényimpulzusok lepattannak a nyitott ajtóról, egy részük visszajut a kamerába, egy másik részük a terembe jut, ahol az ott lévő embert is érik. E részecskék egy töredéke ismét eléri az ajtót, ahonnét ismét csak egy részük visszajut a kamerába, ahol egy számítógép kiértékeli őket.

A szakértők szkeptikusak a megvalósítást illetően. Elméletileg nagyon érdekes az elv, de a gyakorlatban még megoldásra vár néhány nem elhanyagolható probléma - véli Andreas Voss, a Stuttgarti Egyetem (Németország) lézeroptikusa. Többek közt nagyteljesítményű ultrarövid pulzusú lézerre van szükség, amely jelenleg még kihívás a hordozható készülékek számára.

Az elképzelés ezen kívül olyan rendkívül nagyteljesítményű, időfelbontású kamerát igényelne, amely még jelenleg nem is létezik. A legnagyobb akadály azonban Voss szerint a visszajövő jelek kiértékelése. A beérkező adatáradatból részletes képek rekonstrukciójához rendkívül számítási teljesítmény szükségeltetne.

Az elkövetkező évtizedekben még előreláthatóan nem lehet így bekukkantani minden házba. Az azonban elképzelhető, hogy egy ilyen készülékkel egy napon meg lehet majd állapítani, hogy egy helyiségben tartózkodik-e valaki, vagy sem. A MIT kutatói a katonai alkalmazáson kívül a mesterséges látásban vagy épületek beomlását követően túlélők keresésében látják találmányuk felhasználhatóságát.
 

Egy német cég olyan új rendszert fejlesztett ki, amely kedvezőtlen időjárási feltételek mellett is képes teljes mértékben hasznosítani a szélkerekek és napkollektorok által termelt energiát. 

A környezetbarát energiaforrások nagy hátránya, hogy hatásfokuk az időjárás függvénye. Ha elborul az ég, besötétedik, vagy eláll a szél, akkor a napkollektorok és a szélkerekek teljesítménye nullára csökken. Máskor meg az a baj, hogy az általuk kedvező körülmények között termelt áramot nem tudják fogadni a kapacitásuk határán működő távvezetékek. Ezt a hátrányt küszöböli ki az itzehoei Dispatch Energy cég, amely a Fraunhofer Intézettel közösen modulokból álló high-tech akkumulátorrendszert fejlesztett ki - írta a Handelsblatt. Olyan családiház-tulajdonosokat céloznak meg vele, akik a házuk tetején lévő fotovoltaikus berendezésből nyert áramot nem kívánják betáplálni a kommunális vagy állami energiahálózatba, hanem saját otthonukban akarják hasznosítani.

Az új rendszer "lelkét" lítium-ion-polimer cellák képezik. A belőlük összeállított telepek hatásfoka 95 százalék (tehát a napkollektorból nyert energiának mindössze 5 százaléka vész el tárolás során), és a gyártó húszévi működést garantál rájuk. A cég 2011 nyarán kezdi meg az új telepek sorozatgyártását. Németországban erőteljes állami támogatásban részesül a megújuló forrásokból nyerhető energia termelése: ennek - no meg a kedvező adottságoknak is - köszönhetően a szeles északi vidékeken elsősorban hatalmas szélkerék-parkok hasznosítják a levegő áramlásának energiáját. A közhiedelemmel ellentétben a német síkságon, illetve Schleswig-Holstein egyes tájain ugyanolyan magas a napsütéses órák száma, mint a naposabban tartott dél-németországi régióban. 

hvg.hu

Magyar áttörések a grafénkutatásban - Az új eljárás a jelenleginél jóval gyorsabb integrált áramkörök gyártását teszi lehetővé. 

Hirtelen szívhalál miatt végzett újraélesztést követően az agy károsodásának megelőzésére a beteget napokig 33 fokra lehűtik, de ezt egyéni megfigyelés alapján akár egy hétnél tovább is célszerű folytatni. Chicagóban az Amerikai Szív Szövetség e héten tartott tudományos ülésén a John Hopkins Orvosegyetem kutatói ismertették erre vonatkozó vizsgálatuk eredményeit.

Nem nyírja le a füvet, nem tud felporszívózni, de már fut, futás közben kikerüli a mozgó akadályokat, lépcsőn jár, és arcokat ismer fel. Eddig jutott el a Honda emberszabású robotjának fejlesztésében az első tíz évben.

Október 31-én ünnepelte 10. születésnapját az egyik legismertebb humanoid robot, a Honda Asimo. A közel negyed százada, 1986-ban indult fejlesztés 14 év után hozta meg az első kézzel fogható eredményét, az Asimo robotot, amit azonban csak 2003-ban mutattak be Európában. A Honda Asimo kutatók, fejlesztők ezreit inspirálta arra, hogy az ember formájú robotok területén dolgozzanak.

A Honda Asimo megtanult stabilan járni, futni, változó meredekségű felületen járni, tárgyakat megfogni, azokat arrébb tenni, futás közben mozgó akadályokat kikerülni, lépcsőn járni, arcokat felismerni és egyszerű utasításokat végrehajtani. Ezek a képességek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az Asimo teljesíteni tudja a Honda által neki szánt küldetést.

A Honda célja ugyanis, hogy egy jól használható, általános célú emberszabású robotot fejlesszen ki, aminek első körben az idősek és mozgásukban egyéb módon korlátozott emberek lakáson belüli segítése lenne a feladata. Néhány évtizeden belül ugyanis Japánban és a nyugati világban az idősödő lakosság otthoni ellátása lesz az egyik legnagyobb probléma, amire a csökkenő születésszámok mellett valószínűleg már csak robotok segítségével fogunk tudni megoldást találni.
 

geeks.hu

Az eddigi legtalpraesettebb, legtanulékonyabb robotot fejlesztették ki európai kutatók. ARMAR-III, az emberszabású robot a körülötte lévő tárgyakkal történő fizikai kontaktus során képes megtanulni, hogyan bánjon velük, s ezáltal komplex feladatokat tud végezni anélkül, hogy bonyolult adatbázisra kellene támaszkodnia. 

A robot működési elvét a "megtestesült kogníció" vagy a "kezével gondolkodó gép" címszavakkal aposztrofálják az ARMAR fejlesztői, az európai PACO-PLUS program kutatói. E kifejezések arra a kétirányú kommunikációra utalnak, amely a robot kezén és szemében elhelyezett érzékelői és vezérlő processzora között folyamatosan zajlik. Ennek segítségével az ARMAR olyan feladatokat képes elvégezni, amelyekre programozói nem készítették fel: a robot addig vizsgálgatja az ismeretlen tárgyat érzekelőivel, és tapogatja, mozgatja kezeivel, amíg a processzor számára megfelelő reprezentáció létre nem jön az adott dologról.

Az ARMAR megtanulta felismerni a konyhában található mindennapi tárgyakat, a különböző színű poharakat, tányérokat, müzlis dobozt. Képes ezekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, például egy kiszemelt poharat a mosogatógépbe tenni. Egy példa a robot intelligenciájára: az ARMAR képes úgy megteríteni egy asztalt, hogy közben felismeri, útjába akadt egy pohár, ami akadályozza a munkában. Rájön, hogy a pohár mozdítható, és lelökné, ha ott maradna a terítés közben, ezért a műveletet csak azután folytatja, hogy a poharat odébb tette.
 

Az a mód, ahogyan mi, emberek felfedezzük a környezetünket, sok szempontból nagyon hasonló ARMAR viselkedéséhez, legalábbis ami a fizikai kontaktus és a reprezentáció kialakulásának viszonyát illeti. Hasonló ahhoz, ahogy a felnőttek irányítása alatt a kisgyermekek "kitapogatják" a körülöttük lévő világot.

Az Európai Bizottság által finanszírozott projekt célja kettős: egy olyan eszközt akartak létrehozni, amelyen vizsgálni lehet a kognitív tudomány és robotika tanulással kapcsolatos problémáit és technológiáit, másrészt, amely valóban alkalmazható a gyakorlatban, és képes egyszerű háztartási műveletek végrehajtására.

origo.hu

Még egy ok, hogy leszokjunk az üdítőitalokról: a FASEB Journal folyóiratban megjelent tanulmány kimutatta, hogy az üdítőkben és a feldolgozott élelmiszerekben megtalálható foszfátok felgyorsítják az öregedést és megnövelik az azzal járó szövődmények súlyosságát és gyakoriságát, például a krónikus vesebetegséget és az érelmeszesedést, továbbá izom- és bőrsorvadást okoznak.

"Az embereknek egészséges étrendre van szükségük, a hosszú és egészséges élet szempontjából pedig meg kell tartani a foszfátok egyensúlyát" - mondta el Dr. M. Shawkat Razzaque, a Harvard Egyetem kutatója. Razzaque és munkatársai három csoport egéren vizsgálta a magas foszfátszint hatásait.


Az első csoport egereinél hiányzott a klotho elnevezésű gén, ennek hatására foszfátszintjük jelentősen megemelkedett. Ezek az állatok 8-15 hét alatt elpusztultak. A második csoportban a klotho gén mellett egy másik gén (NaPi2a) is hiányzott, mely hiányában a foszfátszint csökken - ezek az egerek 20 hétig maradtak életben, míg a harmadik csoportban mindkét gén hiánya mellett az állatokat magas foszfáttartalmú étrenden tartották, ezek 15 hét alatt pusztultak el. Ez azt sugallja, hogy a foszfát mérgező hatású az egerekre nézve és ez valószínűleg más emlősökben, így az emberben is így van.


"Világszerte számos ember üdítőitalok fogyasztásával visz be koffeint, azonban ezzel foszfátot is fogyasztanak" - nyilatkozta Dr. Gerald Weissmann, a folyóirat főszerkesztője. "A kutatási eredmények arra utalnak, hogy a foszfátegyensúly befolyásolja az öregedési folyamatot, így ne vigyük túlzásba a gyorskaják fogyasztását."
 

 Lifenetwork

Újabb bizonyítást nyert, hogy azok az emberek, akik rendszeres testmozgást végeznek, kevésbé esnek depresszióba és más mentális betegségekbe, mint azok, akiknek nem mozognak.

Dr. Babai László, prevenciós szakértő, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója az összefüggésekről beszélt.

A fizikai munka nem védőfaktor

A londoni King s College pszichiátriai intézetének kutatói és a norvég Institute of Public Health munkatársai közös kutatásukban kimutatták, hogy valójában csak a szabadidőben végzett aktivitásnak van védő funkciója. Azok a fizikai munkások tehát, akik munkájuk során sokat gyalogolnak vagy emelgetnek, semmivel sem védettebbek a depresszió ellen, mint az ülőmunkát végzők.

A kutatók 40.401 norvég lakost kérdeztek a szabadidejükben végzett fizikai aktivitásukról. Ebből a szempontból azt is elkülönítették, hogy a könnyű vagy közepesen intenzív mozgást végeztek-e a megkérdezettek. Könnyű aktivitásnak értékelték, amely nem jár izzadással és kifulladással (például egy nagyobb séta, jóga vagy gerinc-torna), intenzívebb mozgásnak, amely eredményeképpen megizzadnak és gyorsabban veszik a levegőt. A résztvevők a kérdőívekben azt is megválaszolták, milyen jellegű (fizikai vagy szellemi) munkát végeznek, illetve tapasztalják-e magukon a szorongás és a depresszió jeleit.

Az eredményekből kiderült, hogy minél jellemzőbb valakire a szabadidejében végzett mozgás, annál kevésbé valószínű, hogy depresszióba esik. Ezzel szemben azok az emberek, akik nem éltek fizikailag aktív életet, jóval nagyobb arányban számoltak be mentális zavarokról és depresszióról. Érdekes módon, a mozgás intenzitása nem volt közvetlen összefüggésben a depresszió megjelenésével, akik csak könnyű sportot végeztek, ugyanolyan védettséget élveztek, mint az intenzívebben edzők. Az viszont a kutatás egyértelmű tanulsága volt, hogy a fizikai munkakörhöz tartozó mozgás nem bizonyult védőfaktornak a szorongással szemben.


A mozgás nem csak fizikai szinten hat

A mozgás nem csak fizikai szinten véd meg a lelki és szellemi problémáktól – tárja fel az összefüggéseket dr. Babai László, az Élj Tovább 5 Évvel! mozgalom megalapítója. Aki sportol, az jelentős szociális előnyöket is élvez, hiszen a sportkörökben, fitness-központokban újabb ismerősökre, barátokra tehet szert. Ráadásul a társaság támogatását is élvezheti az egészséges életmód megvalósításában, amely erős összekötő kapocs. Éppen ez az elköteleződés indokolhatja, miért csak a szabadidőben végzett mozgás védhet meg a depressziótól, hiszen ez a közös cél a fizikai munka során nem jelenik meg.

Ugyanakkor, ha nem csupán a lelki vonatkozásokat, de a sport fizikai előnyeit is tekintetbe vesszük, elmondható, hogy itt már lényeges különbség van a könnyebb és a közepes intenzitású mozgásformák hatása között. A WHO ajánlása szerint ugyanis az izzadással, zihálással járó kardiomozgás az, amely már mérhető változásokat okoz a szervezetben. Ha heti legalább 150 percet sikerül kardiomozgással töltenünk, többek közt csökken a vérnyomásunk, a koleszterinszintünk, a vércukorszintünk, megelőzhetjük a vastagbél-, emlő-, prosztata- és tüdőrákot, valamint jelentősen mérsékelhetjük a stressz következményeit.
 

National Geographic

PR2, a Berkley Egyetem által kifejlesztett robot nagymosás után. Sajnos még nem túl gyors (egy törölközővel 25 perc alatt végez), ugyanakkor az eredmény állítólag 50-ből 50 sikeres hajtogatás, ami egy ilyen nem túl egyszerű feladat esetében nem rossz.

Az élő anyagok elektronikában való felhasználásáról már a neves lengyel író, Stanislaw Lem is írt 45-50 évvel ezelőtt, de a kutatók nem találtak elég stabil molekulákat - mostanáig. A közelmúltban sikerült olyan makromolekulát találni, amely hosszú időn keresztül nem bomlik le, és fel tudták használni áramkörök építésére. Az elért kapcsolási sebesség három nagyságrenddel gyorsabb, mint amire a mai szilícium alapú csúcstechnológia képes! Erről, illetve az élővilágban kialakuló hierarchikus szerveződésekről is hallgathattak előadásokat az érdeklődők azon a budapesti rendezvényen, amely a fizika és a biológiai kapcsolatáról szólt. 

Hogyan segíthet a biológia az információtechnikának - ezt mutatta be előadásában az MTA Szegedi Biológiai Központjában kutató Dér András. Mint azt a fizikus elmondta: a híres lengyel sci-fi író, Stanislaw Lem már az 1960-as években elgondolkodott azon, hogyan lehetne az élő anyagot az elektronika szolgálatába állítani. - Mivel a számítástechnika elemek miniatürizálása a jelenlegi szilícium alapú félvezető technológiával nem folyhat a végtelenségig, elkerülhetetlen, hogy a kutatók új eljárásokat dolgozzanak ki az információs rendszerek kapacitásának további növelésére - mondta az MTA doktora, aki úgy véli: a biológiai makromolekulák önszerveződési képessége lehetővé teszi az elektronikában történő felhasználásukat. Ennek egyik akadálya lehet, hogy a legtöbb biológiai anyag hosszú távon nem stabil.

A közelmúltban azonban a kutatóknak sikerült egy olyan makromolekulát találniuk, amely nagyon hosszú időn keresztül sem bomlik le. - A bakteriorodopszin fény hatására megváltoztatja a szerkezetét, tehát gyakorlatilag különböző hullámhosszúságú fénnyel programozható - mondta Dér András. Használható-e a bakteriorodopszin intergált áramkörökben? A fizikus véleménye szerint igen. - Fénnyel megvilágítva megváltozik a molekula törésmutatója, és ez elegendő nagyságú változás ahhoz, hogy áramkörök építésére fel lehessen használni. A bakteriorodopszinnal sikerült a kutatóknak másfél pikoszekundumos kapcsolási sebességet elérni, amely három nagyságrenddel gyorsabb, mint amire a mai szilícium alapú csúcstechnológia képes. - A jelenlegi bíztató adatok alapján úgy véljük, a bakteriorodopszin egyik ígéretes alternatívája lehet a félvezető áramköröknek - mondta a fizikus.
 

forrás: vilagtudomany.hu

Miért gyártanánk egy űrállomás alkatrészeit a Földön, ha végül az űrben használjuk fel őket? És miért kell egyáltalán gyártani, ha nyomtatni is lehet?

Ezeket a kérdéseket tette fel a Made in Space nevű cég egyik alapítója, Jason Dunn az űripar képviselői számára Space Manufacturing címmel rendezett konferencián. Dunn a 3D-s nyomtatók Föld körüli pályán történő alkalmazásában látja a költségek csökkentésének hatékony módját. "Logikus, hogy amit az űrbe szánunk, az az űrben készüljön el" - nyilatkozta Dunn. Később azután, ha technológia beválik, a Holdon vagy a Marson is nyomtatók segíthetik a kolóniák felépítését.

Pénzt és időt takaríthatunk meg

A nyomtatással hozzávetőleg 30 százalékkal csökkenthető az alkotóelemek tömege a Made in Space szakemberei szerint, mivel azoknak már nem kell kibírniuk a kilövéssel járó óriási megterhelést, arról nem is beszélve, hogy a nyersanyagot helytakarékosabban lehet az űrbe juttatni, mint a készterméket. Egy esetleges meghibásodás esetén pedig a szükséges alkatrészek helyben előállíthatók, ahelyett, hogy hosszas előkészítés után a Földről juttatják fel őket az űrállomásra.

A következő lépésben a vállalat különböző nyomtatókat fog tesztelni a súlytalanságban. Ha a tesztek sikeresek, jöhet a végső próba az űrben, talán éppen a Nemzetközi Űrállomáson.

space.com

           Face off 

A képen látható Robonaut2 névre "hallgató" humanoid robot, a NASA és a General Motors közös fejlesztése, az ISS állandó lakója lesz a közeljövőben. Küldetésének célja, hogy a legénység munkáját segítse a Destiny nevű labormodulban.