Gyilkos sugárzást, töltött részecskék intenzív záporát zúdítják a neutroncsillagok a környezetükre. Néhány bolygót sikerült már ilyen égitest körül azonosítani, de közelről még senki nem pillantotta meg őket. Ezúttal két fantáziarajzon mutatjuk be, miként festhet ez az egzotikus helyszín.
A nagytömegű csillagok életüket látványos szupernóva-robbanás keretében fejezik be. A kataklizma nyomán az égitest külső rétegei nagy sebességgel eltávoznak, magja pedig egy apró és kompakt objektum formájában marad vissza. Utóbbi az esetek nagy részében egy neutroncsillag, amelynek sűrűsége megegyezik az atommagéval. A modellek alapján a robbanást nem élik túl az eredetileg a csillag körül elhelyezkedő bolygók - azonban ilyen extrém helyszíneken is akadtak már planétákra, amelyek a halott csillagtetem körül keringenek.
Ilyen egzotikus bolygókból mutat néhányat a mellékelt festmény, amelyet az alkotó, Ron Miller ajánlott fel az [origo] számára. Az első képen egy kopár felszínű, légkör nélküli planéta és két társa látható. Bár a rendszer centrumában lévő égitest egy halott csillagtetem, amely nem termel energiát, mégis intenzív sugárzást bocsát ki.
Egy pulzár feltételezett bolygóinak festménye (Ron Miller, Black Cat Studios)
A centrumban lévő, közel 10 kilométeres neutroncsillag nagyenergiájú, gyilkos sugárzással bombázza a hozzá közel keringő bolygókat, amelyeknek emiatt feltehetőleg nincs is légkörük. Felszínükön még az elektronikus berendezések sem üzemelnének az intenzív sugárzások és töltött részecskék zápora miatt, az élet lehetősége pedig szóba sem jöhet.
A képen középen lévő fényforrás maga a neutroncsillag, amelynek közelében az intenzív mágneses tereket ionizált gáz rajzolja ki. A rendszerben lévő anyag a neutroncsillaghoz közel ionizálódik, és mozgását a mágneses tér erősen befolyásolja - ennek megfelelően a Naprendszerben ismeretlen áramlások, meghatározott alakba rendeződő plazmatömegek lehetnek itt. Elképzelhető, hogy az ilyen planéták úgynevezett második generációs bolygók. Ezek nem a csillaggal együtt alakultak ki, hanem a robbanás után kirepült, de az égitest körüli térségben maradt anyagból álltak össze, egzotikus összetételű bolygókat alkotva.
A második kép ugyanebben a rendszerben egy távolabbi égitestet mutat, egy messzi óriásbolygót, amely talán a kataklizma ellenére is sok gázt megőrzött eredeti légköréből. A csillag robbanásakor fellépett intenzív sugárzás lehántotta külső rétegeit, de anyagának jelentős része megmaradt. Mivel a központi égitest ledobta tömegének egy részét, gyengült a gravitációs ereje, és ezért megnőtt bolygóinak keringési távolsága.
Fantáziarajz egy gázbolygóról és két holdjáról, amelyek a neutroncsillag körül keringenek (Ron Miller, Black Cat Studios)
A planéta körül két hold is látható. Ma pontosan még nem ismert, miféle kölcsönhatások játszódnak le egy felrobbant csillag környezetében, és hány marad meg korábbi bolygói közül, illetve mi történik a planéták körül keringő holdakkal. A művész itt megkegyelmezett ennek a bolygónak és két holdjának, amelyek a képen továbbra is a neutroncsillag körül, igaz, attól távol keringenek.
