Bolygók és csillagok születésének soha nem látott részletei, a legősibb galaxisok kölcsönhatásai és a legelső csillagok felragyogása: néhány azokból az izgalmas célpontokból, amelyekre a 2015-ben felbocsátandó, minden korábbinál nagyobb űrtávcső vadászik. A várható látványt szimulációkon már most megtekinthetjük.
Sok asztrofizika egy kis Hollywooddal fűszerezve - így lehetne jellemezni azokat a tudományos kisfilmeket, amelyeken azt mutatják be, mit örökíthet meg az öt év múlva startoló, minden korábbinál nagyobb teljesítőképességű James Webb-űrtávcső. A 6,5 méter tükörátmérőjű műszertől újabb csillagászati forradalmat várnak a szakemberek. A minden korábbinál nagyobb űrtávcső a kiöregedett Hubble-t fogja váltani 2015-ben, és elődjéhez hasonlóan új távlatokat nyithat a csillagászati megfigyelésekben. A korábban becsült 4 helyett 6,5 milliárd dolláros költségvetésű műszer a várakozások szerint az Univerzum legmélyebb titkaiba enged majd bepillantást.
Az infravörös tartományban üzemelő műszer az L2 jelű Lagrange-pontban helyezkedik majd el, a Földtől 1,5 millió kilométerre, a Nappal ellentétes irányban. Innen végzi majd megfigyeléseit legalább egy éven keresztül, és bolygónknak csak az éjszakai oldalát, a Holdnak pedig csak egy keskeny sarlóját láthatja majd. Ám nem is otthonunkat, hanem távoli és ősi célpontokat fog tanulmányozni: bolygók keletkezését, az Univerzum legelső csillagait és a galaxisok születését.
A Webb-űrtávcső főtükre nem egy távcsőtubusban helyezkedik majd el, hanem szabadon lesz a világűrben. A Nap erős sugárzása elől egy kinyitható, teniszpálya méretű pajzs védi majd érzékeny műszereit. A teleszkóp tervezésekor komoly számításokat végeztek annak teljesítőképességére - azonban a látványt, amely majd a nagyközönség elé tárul, eddig nem sokan tudták elképzelni.
További érdekességek és videók a Webb távcsőről az origo.hu-n
